A lap írása szerint az ellátottak 85 százaléka, 30 ezer idős ember öregségi nyugdíjban részesül, két és fél ezer embernek özvegyi és szülői nyugdíjat, félszáznak pedig árvaellátást folyósítanak. A külföldre utalt öregségi nyugdíjban részesülők harmada 1945–1949 között született, korhatár előtt öregségi nyugdíjat mindössze 122-en kaptak.
Az öregségi nyugdíjasok beszámított szolgálati idő szerinti megoszlása lényegesen eltér a külföldre és a belföldre utalt ellátásoknál, belföldön az öregségi nyugdíjasok több mint 57 százaléka 35–44 év szolgálati időt töltött le, a külföldi utalásoknál a legtöbben 15 év szolgálati idővel rendelkeztek – számol be a napilap.
A szolgálati idő miatt is lényegesen alacsonyabb összeget kapnak a más országban élő magyar nyugdíjasok, a nekik jutó nyugdíj januári összegének átlaga nem érte el a 45 ezer forintot, ami alig több mint egyharmada volt a 109 ezer forintos átlagos hazai folyósítási összegnek.
Az összesítésből az is kiderül, hogy külföldre a legtöbb nyugdíjat és egyéb ellátást Németországba küldi a nyugdíjfolyósító. A második helyen Ausztria áll, és kétezernél több ember kapott Magyarországról valamilyen nyugdíjat, egyéb ellátást Kanadában, az Egyesült Államokban, Svédországban, Szlovákiában és Ausztráliában is – olvasható a Magyar Időkben.
