Néhány településen átmenetileg hiány lehet tűzifából, ami egyrészt annak a következménye, hogy az illegálisan forgalomba hozott termékek kiszorultak a piacról, másrészt pedig a kereslet a szokatlan hideg miatt jelentősen megnőtt – derül ki a lapunk által megkérdezett szakemberek tájékoztatásából, akik szerint a biomassza-erőművek a korábbi években nem jártak élen az erdők újratelepítésében, s ennek ma is érezni kedvezőtlen hatását. Egy észak-magyarországi település polgármesterére hivatkozva az ATV számolt be arról, hogy „országszerte hiánycikk a tűzifa”. Ez fűtési szezonban erős állításnak számít, így lapunk is utánajárt annak, hogy valóban gondok vannak-e az ellátással.
Mint azt Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette, korábban, a 2010-es évek elején az okozott gondot, hogy a garantált energiafelvásárlási ár formájában nyújtott kormányzati támogatás miatt elterjedtek az úgynevezett biomassza-erőművek. Ezekben eredetileg erdei hulladékból származó faaprítékkal tüzeltek, de később a fűtőanyaghiány miatt elkezdték égetni bennük a tűzifát és az ipari célra alkalmas faanyagot is. Több helyen egész erdőrészeket irtottak ki, s ezeket nem ültették újra.
A folyamatot egy 2011-es törvénymódosítás megállította, de az erdők korábbi kifosztásának hatásai ma is jelentkeznek. Ehhez hozzáadódik, hogy egyes kistelepüléseken nem készültek fel a tüzelőanyag-kereskedők a rendkívüli hidegre, így most akadozik a tűzifaellátás. Ez főként a kisebb falvakra jellemző, ahol jobbára kis jövedelmű családok élnek, és csak magas szállítási költséggel lehet eljuttatni hozzájuk a tüzelőt. Emiatt számos család nem képes vásárolni magának megfelelő mennyiségű fűtőanyagot.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kormány tavaly törvényt alkotott a tűzifa-kereskedelem kifehérítésére, ami miatt eltűnt a piacról az olcsóbban kínált, illegálisan forgalmazott fűtőanyag. Magyarán a piac üdvözlendő kifehéredése a kínálat szűkülésével jár együtt, ugyanis azok a kereskedők, akik korábban feketén beszerzett tűzifát árultak, már nem lehetnek jelen a piacon. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a kormánynak azért kellett lépnie az illegális tűzifa-kereskedelem megfékezésére, mert tavalyra már milliárdos nagyságrendű üzletté vált Magyarországon a falopás.
###HIRDETES2###
Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó, magas közigazgatási beosztású erdőgazdálkodási szakember ugyanakkor – némileg vitatva Holoda Attila állítását – azt hangsúlyozta, hogy az erdőgazdaságokban jelentkező fahiány nem mostanában, hanem évtizedek múlva jelentkezne. – Más kérdés, hogy a tartós hidegben megnövekedett fűtési intenzitás miatt fokozódott a tűzifa iránti igény, ami helyenként okozhat ellátási zavarokat. Ennek azonban semmi köze ahhoz, hogy az erdők egy részét felfalták volna az erőművek – nyomatékosította forrásunk, megjegyezve: az erdőkben éppen „szezon van”, a fakitermelés folyamatos és zökkenőmentes. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár lapunknak kifejtette: nincs tudomása olyan tarvágásról, ami után ne telepítenék újra az erdőt. – A művelési területeket mindig újra kell telepíteni, ha ez nem történik meg, a szakhatóság büntet – fogalmazott az államtitkár.
Magyarországon egy átlagos téli napon 55-60 millió köbméteryi földgáz fogy el. A mostani különlegesen hideg napokon viszont 70 millió köbméter fölé emelkedett a felhasználás. A családoknak megközelítőleg 20 százalékkal magasabb gázszámlát kell majd kifizetniük – tudtuk meg szakértőktől. A távfűtéses lakásokban élők hasonló nagyságrendű fűtésköltség-növekedéssel számolhatnak, mert a legtöbb távhőtermelő földgázzal fűt. Az átalánydíjat fizetők a nyár elején szembesülhetnek a számlával.
