Célzott vizsgálatokat tervez az adóhatóság

A számlagyárak és az adófizetést elkerülő ingatlantulajdonosok lefülelését ígéri a hatóság.

Támogató eljárás akkor indul, ha a revizorok jó esélyt látnak arra, hogy az adózó önként pótolja vagy kijavítja a hibákat, miután felhívták a figyelmét az adatszolgáltatásra, önellenőrzésre. Ha nem orvosolható a hiba, vagy az adózó nem hajlandó a kijavítására, kiválasztják ellenőrzésre. Azt remélik, a támogató eljárásnak köszönhetően a többség önként kijavítja majd bevallását, erőforrások szabadulnak fel, és az adócsalókra tudnak koncentrálni. Az Airbnb-ben lakást kiadók már megkapták a tájékoztató levelet a támogató eljárásban.

A NAV kiemelten ellenőrzi idén a legnagyobb adóteljesítményű adózók körében a transzferárazást, az agresszív adótervezést, a k+f elszámolásokat és a jogdíjakat. A kiemelt adózók ellenőrzése azért fontos, mert az összes adóteljesítmény 64 százaléka ehhez a háromezres körhöz kötődik – mondta. A multinacionális vállalatoknál a társaságiadó-ellenőrzések a transzferárakra fókuszálnak. A megállapítások többsége jellemzően véletlen hibára vezethető vissza, itt is előfordul azonban szándékos adóelkerülés és fiktív számlák befogadása. A kiemelt adózók körében tavaly 112,1 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel, 6 százalékkal többet, mint 2015-ben.

A feketegazdaság elleni fellépés jegyében kiemelt figyelmet fordít a NAV a számlázási láncolatokra, amelyeknél tavaly 84,3 százalékban megállapítás született, és a nettó adókülönbözet 19,1 százalékkal nőtt, valamint az adóminimalizálókra, akiknél 88,8 százalékban megállapítás történt, és az egy ellenőrzésre jutó nettó áfa adókülönbözet 64 millió forint volt.

Nem feledkeznek meg a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózókról sem, akiknél tavaly 8,25 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel, ahogy a székhely- és illetékességváltoztatókról sem, akiknél az utólagos vizsgálatok során tavaly 14,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg.

Fókuszban van a munkaerőkölcsönzés is, ahol 2016-ban 873,9 millió forint nettó járulékkülönbözetet tártak fel, ahogy a sharing economy (megosztáson alapuló közösségi gazdaság) is, ahol az adóellenőrzések 95 százaléka végződött megállapítással, szankcióval (121 milliárd forint), a célellenőrzések 30 százalékánál mulasztási bírságot szabtak ki.

A célkeresztben vannak a bevallás alapján alvó, de kontrolladatok alapján tevékenységet folytató cégek, a cégtemetők, az offshore-gyanúval érintett adózók, az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek, az illegális fémkereskedelmet folytatók, a nagybani piacok és az elektronikus kereskedelem is.

A tevékenységek közül többek között kiemelten ellenőrzi a NAV a gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelmet és -javítást, különösen a használtgépjármű-kereskedelmet, az ingatlan-bérbeadást és egyéb szálláshely-szolgáltatást, a személyszállítást, figyelemmel kísérik a csomagküldő internetes kiskereskedelmet, a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat, és górcső alá veszik az internetes oktatást is. Ellenőrizni fogják azt is, hogy a minimálbér, illetve szakmunkás bérminimum emeléséhez kapcsolódnak-e visszaélések, például emelkedett-e a kisebb óraszámban, részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, és ha igen, indokolt volt-e.

A kockázatelemzési eredmények alapján az ellenőrzések elsősorban a fővárosra és Pest megyére koncentrálódnak, továbbá a keleti és délkeleti határ melletti területeken is erőteljes lesz az ellenőrzés.