Bár az ipari statisztikákat és a GDP-adatokat erősítheti egy újabb autóipari konszern megjelenése hazánkban, ennek tényleges társadalmi haszna azonban nem sok lenne – mondta lapunknak Csath Magdolna. A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy sajtóhírek szerint régiónkban tervezi létrehozni új motorgyárát a Nissan irányítása alatt álló Mitsubishi. A körülbelül 200 millió euróból (62 milliárd forintból) megvalósuló beruházásért hazánk mellett Románia és Szlovákia versenyezhet – írta korábban a Portfólió.hu.
Csath Magdolna kifejtette, a fő kérdés az, miért is jönne hazánkba vagy a régióba a Mitsubishi. Vélhetően a legfőbb vonzerőt az állami támogatás nagysága, a még mindig alacsony bérek és a rekordalacsony – 9 százalékos – társaságiadó-kulcs jelentheti. Az állami ösztönzésnél – bár névleg munkahelyek teremtését célozza – figyelembe kell venni azt is, hogy mint a legtöbb ágazat, az autóipar is súlyos szakemberhiánnyal küzd. Tulajdonképpen valószínűsíthető, hogy egy újabb hazánkba települő autóipari nagyvállalat már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
Csath Magdolna kitért arra is, hogy a multik számára az igen kedvező adózási és támogatási környezeten túl a cégek számára elérhető jelentős EU-s pályázati források és egyéb, például kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló, vissza nem térítendő összegek is nagy vonzerőt jelentenek. Ugyanakkor az itt megtermelt – a nemzeti össztermékben megjelenő – hasznot osztalék és egyéb formában kivihetik az országból. Azaz csak a statisztikában jelentkező adatok a társadalom számára kevés haszonnal járnak. Társadalmi kárról azonban lehet beszélni; mint a közgazdász rámutatott, számos kutatás igazolja, hogy az ágazatra a régióban jellemző három műszakos munkarend egészségkárosító, ráadásul az egy-egy részfeladatot ellátó szakmunkások magasabb értékű munka végzésére is alkalmasak lennének, tehát a humánerőforrás pazarlásáról van szó.
