Bár az ipari statisztikákat és a GDP-adatokat erősítheti egy újabb autóipari konszern megjelenése hazánkban, ennek tényleges társadalmi haszna azonban nem sok lenne – mondta lapunknak Csath Magdolna. A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy sajtóhírek szerint régiónkban tervezi létrehozni új motorgyárát a Nissan irányítása alatt álló Mitsubishi. A körülbelül 200 millió euróból (62 milliárd forintból) megvalósuló beruházásért hazánk mellett Románia és Szlovákia versenyezhet – írta korábban a Portfólió.hu.
Csath Magdolna kifejtette, a fő kérdés az, miért is jönne hazánkba vagy a régióba a Mitsubishi. Vélhetően a legfőbb vonzerőt az állami támogatás nagysága, a még mindig alacsony bérek és a rekordalacsony – 9 százalékos – társaságiadó-kulcs jelentheti. Az állami ösztönzésnél – bár névleg munkahelyek teremtését célozza – figyelembe kell venni azt is, hogy mint a legtöbb ágazat, az autóipar is súlyos szakemberhiánnyal küzd. Tulajdonképpen valószínűsíthető, hogy egy újabb hazánkba települő autóipari nagyvállalat már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
Csath Magdolna kitért arra is, hogy a multik számára az igen kedvező adózási és támogatási környezeten túl a cégek számára elérhető jelentős EU-s pályázati források és egyéb, például kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló, vissza nem térítendő összegek is nagy vonzerőt jelentenek. Ugyanakkor az itt megtermelt – a nemzeti össztermékben megjelenő – hasznot osztalék és egyéb formában kivihetik az országból. Azaz csak a statisztikában jelentkező adatok a társadalom számára kevés haszonnal járnak. Társadalmi kárról azonban lehet beszélni; mint a közgazdász rámutatott, számos kutatás igazolja, hogy az ágazatra a régióban jellemző három műszakos munkarend egészségkárosító, ráadásul az egy-egy részfeladatot ellátó szakmunkások magasabb értékű munka végzésére is alkalmasak lennének, tehát a humánerőforrás pazarlásáról van szó.
Csath Magdolna kitért arra is, ha a Mitsubishi kutatás-fejlesztési központban is gondolkodna, még akkor sem biztos, hogy érdemes lenne jelentős állami támogatással ide vonzani, ugyanis már most is az ipari termelés közel harmadát az autóipar biztosítja, ez pedig komoly gazdasági bizonytalanságot, kitettséget jelent.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, mind a Gyurcsány-, mind pedig az Orbán-kormány igen nagyvonalúan bánt az autóipari óriáscégekkel: a Mercedes 2008-ban jelentette be, hogy Kecskemét mellett hozza létre autógyárát 30 milliárd forintos támogatás mellett. A győri Audi 2011 után több ütemben összesen 47 milliárd forint támogatást kapott.
Az előbbi cég legutóbb 2015-ben fizetett osztalékot a tulajdonosoknak 20 milliárd forint értékben, míg az észak-magyarországi nagyvállalat az utóbbi években 903 milliárd forintot fizetett ki ugyanezen jogcímen.
