Bajban a hagyományos légitársaságok

Többen is követhetik a Malév útját.

Lukács Csaba
2017. 05. 04. 11:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mivel a dolgozók szakszervezete elutasította a kisebbségi tulajdonos tőkeemelési ajánlatát, kedden bejelentette fizetésképtelenségét és csődvédelmet kért az olasz Alitalia légitársaság. Úgy tűnik, fölösleges volt az olasz állam igyekezete, amely során tíz év alatt 2200 milliárd forintnyi közpénzt fordított a társaság megmentésére. Nemrég 49 százalékos tulajdonosként beengedte a cégbe az emírségbeli Etihadot is, amely hajlandó lett volna további kétmilliárd eurót pumpálni a működésbe, de cserébe 1700 munkás leépítését és bércsökkentést kért. Ebbe nem egyezett bele a szakszervezet, annak ellenére sem, hogy tudja: az olasz légitársaság napi félmillió eurós (mintegy 155 millió forintos) adósságot termel. Az olaszok többsége már azt sem bánná, ha végleg bedőlne a cég: egy friss felmérés szerint 77 százalékuk sorsára engedné a légitársaságot. Ez azonban a jelek szerint nem most fog megtörténni, hiszen az olasz kormány három kormánybiztost nevezett ki a cég élére, és 600 millió eurós kölcsönt biztosított a következő fél évre. 

Tavaly rekordméretű veszteséget hozott össze Németország második legnagyobb légitársasága, az Airberlin is. Az Airportal.hu információi szerint a tavalyi adózott eredmény 781,9 millió eurós veszteséget mutatott, és a társaság rossz szériája az idei év első negyedévében is folytatódott. Érdekes egybeesés, hogy ennél a cégnél is kisebbségi tulajdonos (29 százalékban) az Etihad.

Még nagyobb bajban van a román állami légitársaság, a Tarom, amely immár a tizedik egymást követő évben veszteséges. A transzatlanti repülésre alkalmas két A310-es gépe október óta a földön várja, hogy megvásárolja valaki – állítólag túl sokba került a működtetése (igaz, a jövő hónapra két új Boeing 737–800 repülőgép érkezését jelentették be a társasághoz, ám az is csak rövid és középtávú repülésre alkalmas). A légitársaság tavasszal géphiány miatt tucatnyi járatát kivette a menetrendből, főleg olyan utakat, amelyeken vidéki romániai városokból repültek Nyugat-Európába. A válságból nem találják a kiutat – a kapkodást jól jelzi, hogy tavaly január óta immár a negyedik igazgatóját fogyasztja a cég. A Tarom a saját bázisrepülőterén, a bukaresti Otopenin immár a harmadik helyre szorult vissza az utaslétszámot tekintve. Tavaly a Wizz Air 5,5 millió utast szállított Romániába, a román fapados, a Blue Air pedig 3,6 milliót, míg a Taromnak 2,4 millió utasa volt.

A Capital információi szerint a cég tavalyi vesztesége meghaladta a 25 millió lejt, vagyis az 1,7 milliárd forintot. Ez még jó eredménynek számít, hiszen 2013-ban például ennek az ötszörösét voltak kénytelenek elkönyvelni. Szakértők azt mondják, a cég veszteségeinek legfőbb okozója a túlságosan bőkezű kollektív szerződés az 1880 munkavállalóval: a dolgozóknak az alapbéren túl extra juttatás jár a stressz, a nehéz munkakörülmények, a kozmikus sugárzás, de még a víz feletti repülés miatt is.

A több hagyományos légitársaság által kezelhetetlen versenyhelyzetet a fapados cégek másfél évtizeddel ezelőtti megjelenése váltotta ki, utóbbiak ugyanis rendkívül alacsony működési költségek mellett ténykednek, így áraik – és a szolgáltatások minősége – is jóval alacsonyabb. A diszkontcégek az európai légi piac 60 százalékát uralják, ráadásul dinamikusan növekednek: a piacvezető Ryanair 2016-ban bő tízszázalékos bővülést ért el, míg a Wizz Air több mint 20 százalékkal növelte utasai számát az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A jól teljesítő hagyományos légitársaságok, mint a Lufthansa, az Air France-KLM vagy a British Airways ugyanakkor legfeljebb néhány százalékos pluszt könyvelhetnek el, ezt is főleg a prémium szegmensben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.