Varga Mihály a 2018-as büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitva azt mondta: a polgári kormány továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés ösztönzése, a családok európai viszonylatban is példaértékű támogatása, valamint Magyarország külső és belső biztonságának erősítése mellett. Hozzátette: a jövő évi költségvetés, követve a korábbi évek fiskális politikája a kiszámíthatóság, a biztonság és a fejlődés értékein alapszik.
Mint mondta, a kedvező fiskális és a reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően a költségvetés 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, 3 százalékos infláció mellett. Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése: az uniós módszertan szerinti adósságmutató 70,5 százalékra csökken, ami 1,5 százalékponttal lesz alacsonyabb a 2017. évinél.
A tárcavezető ismertetése szerint jövőre számos szakpolitikai területnek jut többletforrás, így oktatásra 81 milliárd forinttal, egészségügyre 102 milliárddal, nyugdíjakra, családtámogatásra, szociális területre 287 milliárddal, gazdaságfejlesztésre 205 milliárddal, míg rendvédelemre és a közbiztonság megerősítésére 83 milliárd forinttal több pénz jut, mint idén. Kiemelte: a migrációs nyomás kezelése továbbra is többletfeladatot jelent Magyarország számára, így az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében közbiztonságra 2017-hez képest 19 százalékkal több, összesen 514 milliárd forint forrás jut.
Közölte, hogy az előre nem várt kockázatok kivédése, az évközi kormányzati döntések fedezetének biztosítása érdekében 60 milliárd forint áll rendelkezésre az Országvédelmi Alap és 110 milliárd forint az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatán, illetve költségvetési fejezetenként 35 milliárd forintos stabilitási tartalék erősíti a tartalékok rendszerét. Így összesen több mint 200 milliárd forint tartalékkal lehet számolni a következő évre.
A munkából élőkről szólva Varga Mihály elmondta: a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás alapján 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal nő majd, így a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat. Részletesen beszámolt az életpálya- és bérrendezési programok 2018-ban várható intézkedéseiről, és jelezte, hogy 2018-ban a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenhet a folytatódó közmunkaprogramoknak, valamint a munkahelyteremtő intézkedéseknek köszönhetően.
Közölte: a jövőre is folytatódó célzott áfacsökkentések jelentős támogatást jelentenek minden magyar családnak, javítják a hazai termelők versenyképességét, és hozzájárulnak a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. Felidézte: miután idén 5 százalékra csökkent a friss tej, a baromfi és a tojás áfája, 2018. január 1-jétől a halhús áfakulcsa is 5 százalék lesz, valamint tovább csökken az internet-hozzáférés és az éttermi szolgáltatás áfája a 2017. évi 18-ról jövőre szintén 5 százalékra.
Hangsúlyozta, hogy az Európában továbbra is egyik legalacsonyabb, 15 százalék marad a személyi jövedelemadó kulcsa, így 2018-ra egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező kétgyermekes családnál éves szinten mintegy 240 ezer forint marad 2015-höz képest.
A vállalkozókat érintő tehercsökkentések közé sorolta, hogy az idei évhez képest további egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó, marad az egységesen 9 százalékos társasági adó, az egészségügyi hozzájárulás kulcsa – 2 százalékponttal – 20 százalékra csökken, a szociális hozzájárulási adó 22-ről 20 százalékra csökken, míg a kisüzemi sörfőzdék esetében 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz az a határ, ami alatt csak a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetni.
A családok támogatásával kapcsolatban elmondta: 2018 januárjától összességében havi 35 ezer forintra nőhet a kétgyermekes családok adókedvezménye, így ők összesen már évi 420 ezer forint kedvezményt kaphatnak. Emellett – folytatta – 2018-ban is számíthatnak adókedvezményre az első házasok, az otthonteremtési programra még több forrás, 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre, illetve 2018-tól az állam biztosítja az első sikeres nyelvvizsga, valamint az első emelt szintű – most még térítésköteles – idegen nyelvből tett érettségi ingyenes megszerzését, továbbá a fiatalok első vezetői engedélyének ingyenes megszerzését.
Az uniós forrásokról szólva a miniszter elsődleges célnak nevezte, hogy 2018 végére Magyarország a támogatások teljes összegét leszerződje, nagyobb részét pedig már a kedvezményezettek részére ki is fizesse.
Közölte: a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad. A kormány megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, így az ellátások a 2018-ra tervezett infláció mértékével megegyezően, 3 százalékkal emelkednek majd – hangsúlyozta Varga Mihály. Megjegyezte: a nyugdíjak reálértéke 2010 óta több mint 10 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy a polgári kormány gyakorlatilag visszaadta a nyugdíjasoknak a szocialista kormányok által elvett 13. havi nyugdíj összegét. Kiemelte: 2018-ban az államháztartás egyenlegcéljának teljesülése esetén nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.
A képviselők szerdán csaknem 10 órában, csütörtökön 14 órában, pénteken pedig további négy órában fejthetik ki véleményüket a költségvetésről.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetés, a javaslat előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához. Domokos László a törvényjavaslat általános vitájában közölte: ha az előrejelzésnek megfelelően alakul a makrogazdaság, a bevételi előirányzatok teljesíthetőek, van, amelyik túl is teljesülhet. Hozzátette: az ÁSZ a kiadások között 107 milliárd forint összeg erejéig „túlköltekezést prognosztizál”.
Az ÁSZ elnöke figyelmeztetett arra, hogy „a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el”. Ezért – jelezte – fontosnak tartja az otthonteremtési támogatások átgondolt és tudatos alkalmazását, az állam ingatlanpiaci szerepének tudatos befolyásolását, szabályozását.
Domokos László szerint a magán- és a kormányzati szektorban tervezett bér- és keresetnövekedésnek veszélye is van. Az ezáltal generált keresletnövekedés növelheti az importot, ami miatt romolhat a folyó fizetési mérleg – magyarázta az ÁSZ elnöke.
A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint a pénzügyi stabilitást tükrözi a kormány 2018-as költségvetési javaslata. Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán a parlamentben ismertette, hogy az indítványban a kiadási és bevételi előirányzatok összhangban vannak a bázis évi várható teljesüléssel és a kormány 2018-ra vonatkozó makrogazdasági prognózisának adataival.
A tanács az áfa, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adóból tervezett bevételek teljesülését érzékenynek látja, a kiadási előirányzatokat pedig összességében reálisan tervezettnek tartja. Az államadósság-szabálynak való megfelelés akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebben alakul – tette hozzá Kovács Árpád.
Az elnök azt is kiemelte: a GDP-arányos államadósság most először éri el a 70 százalék alatti limitet, azaz a stabilitási törvény szerinti mutató teljesíti az alaptörvény követelményét. Kovács Árpád közölte, hogy a KT a 2017-es kiadási és bevételi előirányzatoknál a javasolt változtatásokat indokoltnak és megalapozottnak látta.
