Nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az egynapos betétre fizetett kamat is maradt az eddigi mínusz 0,05 százalékos szinten. A testület közleménye szerint a laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban áll az inflációs cél középtávú elérésével. Ha az infláció tartósan elmarad a céltól, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására, nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával – írta indoklásában keddi kamatdöntő ülése után a testület.
Mint Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője kommentárjában kifejtette, a monetáris tanács annak ellenére folytathatja a lazítás politikáját, hogy az első negyedéves GDP-növekedési ütem a nemzeti bank becslésénél is erősebb lett. A lazító hangvétel melletti érvként használhatja föl a testület azt, hogy az infláció február óta lassul, és idén valószínűleg nem lépi át a 3 százalékos célt. Az MNB által nyújtott, folyamatosan bővülő devizapiaci (FX-swap) állomány, illetve a hosszabb futamidők bevetése is azt erősíti meg, hogy a tanács elkötelezett az alacsony kamatok fenntartása mellett.
Hangsúlyozta az elemző: a júniusi döntés tartogathat majd izgalmakat olyan szempontból, hogy a testület újra dönt a három hónapos jegybanki betét mennyiségi korlátozásáról. – Várakozásunk szerint a jegybank szeptember végéig felére csökkenti a betétbe elhelyezhető likviditás mennyiségét, az év végére pedig akár teljesen meg is szűnhet a három hónapos betét.
Emellett pedig új makrogazdasági előrejelzést is készít a jegybank, ezért fontos kérdés, hogy miként ítéli meg az MNB a növekedési és inflációs kilátásokat – fogalmazott kommentárjában Ürmössy Gergely.
Az elemző szerint a lazító politikát addig folytathatja az MNB, amíg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed életben tartja újrabefektetési politikáját. Emellett sok múlik az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának alakulásán is.
Szintén a Fed és az EKB szerepét hangsúlyozta kommentárjában az Equilor. Soron következő, június 14-i ülésén a Fed ismét kamatot emelhet, így tartható lehet az idei három kamatemelés (június után szeptemberben dönthetnek szigorításról).
Szerepet játszhatnak a döntésben az amerikai foglalkoztatási, fogyasztási és inflációs adatok. Az elemzés szerint ennél is lényegesebb a magyar monetáris folyamatok szempontjából az EKB június 8-i ülése. Utóbbi intézmény az év végéig havi 60 milliárd eurós keretösszeggel tartja érvényben az eszközvásárlási programot, amelynek befejezéséig nem emelnek kamatot. Az Equilor szerint az első kamatemelés csak a jövő év közepén várható, ezt támasztják alá a határidős árazások is.
Jóval korábban változhat azonban az EKB kommunikációja: Peter Praet igazgatósági tag május elején egy brüsszeli konferencián elmondta, hogy az eurózóna gazdasága egyre szilárdabb lábakon áll, és hamarosan megváltozhat a központi bank fő iránymutatása.
