A vizsgálatot februárban indították el a német szövetségi pénzügyi felügyelet (Bafin) 2016 nyarán tett feljelentése nyomán. A Bafin álláspontja szerint a Porsche SE vezetése nem tájékoztatta időben a befektetőket a dízelbotrányról.
Matthias Müllert a károsanyag-kibocsátási botrány kirobbanása után egy héttel, 2015. szeptember 25-én nevezték ki a VW igazgatótanácsa elnökének, addig a Porsche autókat gyártó társaság – amely a VW-csoport tagja – vezetője volt. A dízelbotrányban érintetlen, „tiszta emberként” került a VW élére, most mégis gyanúba került. Rajta kívül elődje, Martin Winterkorn, valamint Hans Dieter Pötsch, a VW felügyelőbizottsági elnöke került a vizsgálat középpontjába.
A német értékpapírpiaci törvény kimondja, hogy a valótlan vagy félrevezető információk adása mellett a fontos, a részvények árfolyamát befolyásoló információk elhallgatása is piacbefolyásolásnak számít. A stuttgarti ügyészség közleménye szerint azt az úgynevezett kezdeti gyanút vizsgálják, hogy az érintett menedzserek jogellenesen késleltették a dízelbotrány pénzügyi következményeire vonatkozó információk közzétételét.
A VW botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a csoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó társaság. A névadó Volkswagen és a Porsche mellett a csoporthoz tartozik az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Ducati, a Lamborghini, a Man, a Scania, a Seat, a Skoda és a Volkswagen haszonjárművek márka.
