Duplájára drágulhat a gépi kávé

Drasztikus áremelésre vagy a szakma abbahagyására kényszerülhetnek az étel- és italautomatások egy új jogszabály miatt.

Az italautomatákat működtető magyar cégek drasztikus áremelésre kényszerülnek, vagy abbahagyják a szakmát, és visszahívják gépeiket. Egy új jogszabály értelmében ugyanis a berendezéseket még az idén el kell látniuk automata felügyeleti egységgel, amely rögzíti az eladási adatokat, és elküldi az adóhatóságnak. Márpedig a december 1-jei határidőre ezek legyártása és beüzemelése az ágazati szereplők szerint lehetetlen. – Az egységeket és az adattovábbító postai szolgáltatás részleteit még senki nem ismeri, ráadásul ezek díja is az üzemeltetőket terheli. Nem tudjuk, hogy pontosan melyek az állami támogatás feltételei, így nem tudunk felelős döntést hozni a készülékek üzemeltetéséről – mondta lapunknak Bádi Gábor, a Bádi–Gran. Kft. ügyvezetője, aki több cégén keresztül mintegy ezer automatát üzemeltet.

A szakma számítása szerint egy gép havi fenntartása összesen 10-12 ezer forintba kerül majd, emiatt egy 20-30-40 ezer forintos forgalmat jegyző készüléket nem éri meg üzemeltetni. A gépek adattovábbítási költsége is jóval magasabb, mint amennyit az online pénztárgépek kategóriákkal magasabb bevételre szert tevő üzemeltetői fizetnek. Az ügyvezető hozzátette, akár 30-50 forinttal is drágulhat az elsősorban ipari üzemekben, automatákban kapható kávé ára.

– Leginkább a kisebb fizetésből élő magyar fogyasztók fogják megérezni ennek a hatását. Csak ennek következtében drámaian nőhet a termékek ára, jelenleg a legtöbb helyen 50-80 forintért ihatnak egy adag kávét a magyar fogyasztók. Az állam is adóbevételtől esik el, a legális üzemeltetés ilyen költségek mellett megszűnik. A szolgáltatás igénye megmarad, amit a feketén üzemeltetők használhatnak ki. Pedig a célunk a piac tisztítása volt, mindig ezt hangsúlyoztuk. Mi javasoltunk olyan eszközt, amely az automaták forgalmát kontrollálni tudja, és alacsony költséggel működtethető – ezt már Szabolcsi Lajostól, a Frappé Hungária Kft. ügyvezetőjétől hallottuk. Az érdekképviselet egyébként régóta ugyanezt hangoztatja: támogatják az ágazat fehérítését, és a kormány segítségét kérték a mindenki számára elfogadható rendszer kidolgozásához.

Erre azonban így nagyon kis esély maradt, mert az idő sürget, július 31-ig kell aláírniuk a szerződést az üzemeltetőknek. Ez azonban hiányos, rengeteg költségelemet nem közölt a felügyeleti szolgáltató, azaz a Magyar Posta. Az üzemeltetők szerint teljesen egyoldalú szerződésbe kényszeríti bele őket, az eddig megismert adatok alapján 10-12 ezer forintos havi költséggel lehet számolni automatánként, ami még feljebb is kúszhat. Mindkét üzemeltető elmondta, az 50-80 forintos eladási áraknál természetesen akadnak magasabbak is, nyilvános helyeken, közintézményekben például drágábbak ezek a termékek, de ott a bérleti díj is jóval magasabb.

Bádi Gábor szerint mintegy 36 ezer gép üzemel a magyar piacon, ezek kétharmada kávégép. A többi készülékből jellemzően üdítőt, szendvicset, snacket lehet vásárolni. Ezek durva drágulására természetesen ugyanúgy számítani kell. Mint mondta, napi 1-2 millió adag kávét vásárolnak az emberek, tehát igen magas pénzforgalmú piacról van szó. A kormánynak, úgy tűnik, sikerül elérnie azt, amit a multinacionális cégeknek 25 éve nem: kiszorítani a kis- és közepes magyar vállalkozókat a piacról.

2500 gépével az egyik legnagyobb üzemeltetőnek a német gyökerű Cafe+Co Kft. számít Magyarországon. Ábrányi Tamás számításai szerint legalább 500 automatát nekik is ki kell vonniuk a forgalomból, a többinél pedig ő is jelentős áremelkedéssel számol. – A menedékes felügyeleti szolgáltató szerepét betöltő posta korábban arról tájékoztatott, hogy 98 ezer forint lesz a felügyeleti egység. A kormány azonban 120 ezer forintos támogatást ad gépenként, amit a postának juttat el, akitől megvásárolhatjuk a berendezést. A valós piaci ár azonban 30-50 ezer forint – hívta fel a figyelmet Ábrányi Tamás. A berendezés árát azért tudja, mert az anyacégének nemzetközi piacon is vannak gépei, amikbe hasonló egységeket szerelnek, de ott nem a felügyeleti szolgáltatónak, hanem az üzemeltetőnek küld adatokat a berendezés.