A drákói szigor hatására 2015-höz képest tavaly közel a felére csökkentek az erdészeti bűncselekmények Romániában. A parlament azonban nemrég ismét módosította az erdészeti törvényt, és csak akkor kobozzák el az engedély nélküli fát szállító járművet, ha a rakomány értéke meghaladja az öt köbméter fa átlagárát; ennél kisebb mennyiségnél csak pénzbírság szabható ki. A jogszabályba bekerült az is, hogy ha valaki engedély nélkül visz el az erdőből 0,3 köbméter fát, az első alkalommal még megúszhatja egy figyelmeztetéssel. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap romániai vezetője úgy véli, a büntetések mértéke korábban éppen azért volt tetemes, hogy elriassza az esetleges haszonkeresőket. Szakértők szerint a törvény elrettentő erejének enyhítése nyomán várhatóan ismét növekszik az illegális fakivágás, a parlamenti képviselők javaslatai pedig éles ellentétben állnak azzal, hogy a legfelsőbb védelmi tanács két évvel ezelőtt az erdőirtásokat is a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta.
A verespataki aranybánya ügyében 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a kanadai Gabriel Resources a román államtól, amiért utóbbi megakadályozta a beruházás megvalósítását – derül ki a vállalat minapi közleményéből. A cég az erdélyi Érchegységben akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, de az erőteljes tiltakozások hatására a román parlament 2014-ben elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai cég egy szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési passzusát kihasználva kíván pereskedni a Világbank kereskedelmi bíróságán. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra figyelmeztet: ha az Európai Unió tagállamai ratifikálják az unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), akkor a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket megkerülve tucatszámra indíthatnak hasonló pereket a kanadai vállalatok. (MN)
