Romániában immár drónok bevetésével is igyekeznek elejét venni a hatóságok a hatalmas méreteket öltő erdőirtásnak, amelynek megfékezéséhez azonban nem nyújtanak megfelelő támogatást a törvényhozók. Az ország kilenc erdészeti felügyelete közül kettőt láttak el távolról irányított légi járművekkel, amelyek segítségével nemcsak a természeti csapások következtében keletkezett erdőkárosodást vagy -tüzet lehet idejében felfedezni, de az illegális fakivágást is.
A korszerű technológiára fokozottan szükség van, évente ugyanis 8,8 millió köbmétert tesz ki az illegális erdőirtás mértéke Romániában – ahol Európa utolsó őserdeinek 60 százaléka található –, vagyis az egy év alatt kivágott 26,7 millió köbméter fa csaknem harmadát termelik ki törvénytelenül. Az országban tavaly 9444 illegális fakivágást regisztráltak – huszonhat esetet naponta –, a legtöbbet, több mint ezret az erdélyi Maros megyében. A Greenpeace civil szervezet jelentéséből kiderül, hogy a törvénytelenül kivágott famennyiség tekintetében általában két erdélyi megye, Máramaros és Kolozs, valamint a kelet-romániai Iasi jár élen, ebben a három megyében vágták ki az illegálisan letarolt famennyiség több mint a felét. Csak 2016-ban kilencmillió euró kár keletkezett a törvénytelen fakitermelés miatt az országban.
A falopás elleni küzdelemben a hatóságok számára segítséget nyújtanak a polgárok: a tavaly észlelt illegális fakivágások 42 százalékában lakossági bejelentés nyomán indult eljárás, a több mint hétmillió euró értékben kiszabott bírságokon túlmenően pedig elkoboztak közel 1200, a bűncselekmény során használt járművet is. A hatékony fellépés azonban ezentúl nehezebb lesz, a bukaresti törvényhozás ugyanis enyhített a jogszabályi szigoron. Két évvel ezelőtt a Dacian Ciolos vezette technokrata kormány még egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amely alapján akár 660 ezer forintnak megfelelő pénzbírságot szabhattak ki, ha nem tüntették fel egy szállítmány származási helyét, útvonalát vagy ha a faáru nem a kitűzött célállomásra került. Emellett elkobozhatták a lopás során használt járműveket, javakat.
A drákói szigor hatására 2015-höz képest tavaly közel a felére csökkentek az erdészeti bűncselekmények Romániában. A parlament azonban nemrég ismét módosította az erdészeti törvényt, és csak akkor kobozzák el az engedély nélküli fát szállító járművet, ha a rakomány értéke meghaladja az öt köbméter fa átlagárát; ennél kisebb mennyiségnél csak pénzbírság szabható ki. A jogszabályba bekerült az is, hogy ha valaki engedély nélkül visz el az erdőből 0,3 köbméter fát, az első alkalommal még megúszhatja egy figyelmeztetéssel. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap romániai vezetője úgy véli, a büntetések mértéke korábban éppen azért volt tetemes, hogy elriassza az esetleges haszonkeresőket. Szakértők szerint a törvény elrettentő erejének enyhítése nyomán várhatóan ismét növekszik az illegális fakivágás, a parlamenti képviselők javaslatai pedig éles ellentétben állnak azzal, hogy a legfelsőbb védelmi tanács két évvel ezelőtt az erdőirtásokat is a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta.
A verespataki aranybánya ügyében 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a kanadai Gabriel Resources a román államtól, amiért utóbbi megakadályozta a beruházás megvalósítását – derül ki a vállalat minapi közleményéből. A cég az erdélyi Érchegységben akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, de az erőteljes tiltakozások hatására a román parlament 2014-ben elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai cég egy szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési passzusát kihasználva kíván pereskedni a Világbank kereskedelmi bíróságán. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra figyelmeztet: ha az Európai Unió tagállamai ratifikálják az unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), akkor a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket megkerülve tucatszámra indíthatnak hasonló pereket a kanadai vállalatok. (MN)
