Várhatóan még két hétig tart a diákok rohama az egyetemekhez közeli lakóhelyekért. Ez idő alatt a leendő tanulók a pénzügyi lehetőségeikhez igazodva változatos módon igyekeznek megoldani későbbi lakhatásukat. Így akad, aki szobát keres, és van, aki társat az albérlethez.
„Többségük az oktatási intézményéhez közel fekvő önálló bérlakást szeretne találni, de a tehetőseknek jó befektetést jelent, ha meg is veszik a kiszemelt ingatlant” – nyilatkozta lapunknak a Portfólió.hu vezető elemzője. Ditróy Gergely példaként elmondta: azok a szerencsés fiatalok, akiknek a szülei képesek hozzávetőleg tízmillió forintot letenni az asztalra önrészként, bankkölcsön felvételével hozzájuthatnak egy megközelítőleg húszmillió forint értékű lakáshoz, amelyet az egyetemi évek alatt használhat a diák. Ha pedig az egyik szobát kiadja, még a törlesztőrészlet kigazdálkodása is könnyebben megoldható, s így idővel saját lakáshoz is jut.
„Ez azonban csak a tehetősebbek számára jelenthet megoldást, a többség kénytelen a tanulás mellett dolgozni is, hogy előteremtse a lakhatási költségeit” – tette hozzá a szakértő. Mint megjegyezte: nem kis piacról van szó, miután évről évre több tízezer tanuló jelentkezik valamilyen egyetemre vagy főiskolára.
Emlékezetes: idén összesen több mint 105 ezer fő nyújtott be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére, kétharmaduk nappali képzésre jelentkezett. A felvételt nyertek aránya az elmúlt évtizedekben átlagosan 77 százalék volt, így a leendő elsőévesek részéről bőven akad kereslet az albérletek iránt.
Az Ingatlan.com szakportál elemzéséből ugyancsak kiderül, hogy csúcsra jár az albérletpiac: a kereslet óriási, a kínálat is növekedett, és a bérleti díjak is emelkedtek. A cég adatai szerint robbanásszerűen nőtt a kínálat az elmúlt két hétben: országos szinten több mint tízezer kiadó lakás van a piacon, ami 11 százalékkal haladja meg a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtti kínálat szintjét. Budapesten a magánszemélyek nyolcszázzal több lakást kínálnak bérlésre, mint két héttel ezelőtt. A fővárosban 150 ezer forint a havi bérleti díjak átlaga, a nagy vidéki egyetemvárosok közül pedig Szegeden 100, Debrecenben 85, Miskolcon 70, Pécsen 83, Győrben pedig átlagosan 95 ezer forintért kínáltak egy-egy kiadó lakást augusztus első hetében.
– Sok diák családjának jelentős anyagi kiadást jelent a bérelt lakás, de vannak olyan megoldások, amelyekkel jelentősen csökkenthetők a költségek. Az egyik ilyen lehetőség az önsegélyező pénztári konstrukció igénybevétele – emelte ki Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az önsegélyező pénztártagok a megtakarításukból az államilag elismert felsőoktatási intézményben tanuló, 25 évnél fiatalabb gyermekük albérletköltségeit finanszírozzák. E megoldás előnye, hogy a pénztári befizetések után 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forint értékű adókedvezmény jár. Így lényegében állami támogatás vehető igénybe az albérleti díjak fizetéséhez is.
Miközben az albérleteknél minden tekintetben szezonális emelkedésről beszélhetünk, a lakosság körében a lakásvásárlási várakozások tendenciaszerűen csökkennek. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint ugyanis a lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások – január és április után – júliusban is romlottak, hét negyedéves mélypontjukra estek vissza. A használt lakások várható áremelkedéséről is színt vallottak a válaszolók. Míg áprilisban Budapesten a megkérdezettek 47 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most 38 százalékuk mondja ugyanazt. A stagnáló árakra számítók aránya ugyanakkor 50-ről 59 százalékra emelkedett.
