A letelepedésikötvény-program a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügy

A dokumentumok áttekintése során számtalan szabálytalanságra derült fény, egyetlen cég esetében sem volt hibamentes az engedélyeztetési procedúra.

A letelepedésikötvény-program legnagyobb szereplője a kínai ügyfelek esetében engedélyt kapó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF), amelyet a Kajmán-szigeteken jegyeztek be. A szervezet nem adta le az eredeti céges dokumentumokat a bizottságnak, csupán egy magyar nyelvű fordítást nyújtott be. Nem derül ki a hivatalos papírokból a valódi tulajdonosok kiléte sem. Ezt azzal pótolták, hogy cég vezetői (Boros Attila, Lian Wang, Simon Mu, Jonathan Chan, Wenqing Wu) nyilatkoztak: ők a tulajdonosok. A dokumentumon csak a nevek és az aláírások szerepelnek, semmilyen személyes adat (útlevélszám, lakcím, anyja neve stb.) nincs megadva, sem cégbíróság, sem tanúk nem jegyezték ellen. Emellett négy dokumentum hiányzik, amelyet a gazdasági bizottság nyilvántartása szerint – elvileg – iktattak, mégsem kaptuk meg. A HSSDF tulajdonosi körét egyébként sem érdemes kutatni, mivel a cég – miután megkapta az akkor még Rogán Antal vezette testülettől a forgalmazási engedélyt – tovább is adta a hasonló nevű, Hungary State Special Debt Management (HSSDM) cégnek. Erről lapunk már korábban kiderítette, hogy a végső tulajdonosa három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. A Prime Ally nevű vállalkozást egy nappal korábban alapították, mint hogy Rogán Antal benyújtotta volna a parlamentnek a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő törvénymódosítást. Rejtély, hogy honnan tudhatta valaki több ezer kilométerről, hogy Magyarországon egy kormánypárti politikus olyan törvénymódosítást kezdeményez, amelyből több milliárd forintos hasznot húzhat a cége.

Izgalmasabb a liechtensteini Voldan Investment engedélyeztetési procedúrája. A cég többek között az orosz, a ukrán, a kazah, az üzbég és az azeri állampolgárok esetében kapott licencet. A vállalkozás a kérvényét 2013. május 27-én írta meg, le is pecsételte, a bizottság mégis május 23-án iktatta. A négynapos időutazásra nincs magyarázat. A cég eredeti okmányait ebben az esetben sem nyújtották be. Josef Hermann, a cég vezetője magyar nyelven nyilatkozott, hogy ő a tulajdonos. Megadta a címét és az útlevélszámát is, a magyar nyelvű nyilatkozatot pedig láttamoztatta a liechtensteini cégbírósággal. 2014 decemberében Josef Hermann helyett Schönek Béla ügyvéd kezdett el a cég nevében eljárni. Schönek újabb országokra kért forgalmazási engedélyt, amelyet úgy kapott meg a testülettől, hogy nem csatolta a Josef Hermann által szignózott ügyvédi meghatalmazását. További furcsaság, hogy Schönek Béla a három balti ország (Litvánia, Lett- és Észország) esetében is kért forgalmazási engedélyt, de erről nem született döntés, és a vállalkozás sem vonta vissza a kérvényét. Más alkalommal pedig két kérvényt adott be, de csak az egyik esetben volt bizottsági döntés, a másik kérvénnyel kapcsolatban semmilyen döntés nem született. Furcsa, hogy Rogán Antal és Bánki Erik nem minden beadványt vitt a testületi ülésre, pedig az ügymenet szerint minden kérvényről a bizottság dönt – mindegy, hogy negatív vagy pozitív a döntés.

A Migrat Immigration Asia Ltd.-t Cipruson jegyezték be, a cég tulajdonosa Bodó János, a vállalkozás maláj, mongol és dél-koreai állampolgárokra kapott forgalmazási engedélyt. A kérvényt Bodó János először a magyar Migrat Bevándorlási Zrt. nevében adta be 2015. november 10-én. A kérvényt Bodó János nem vonta vissza, a bizottság elé sem került. December 2-án ugyanezekre az országokra a Migrat Asia Ltd. adott be kérvényt. A dokumentumokból nem derül ki egyértelműen, de valószínűleg hiánypótlásra szólíthatták fel a céget, mert december 14-én ismét beadta a kérvényt, és Bodó János szerint csatolták a ciprusi vállalkozás céges papírjainak a magyar fordítását is. Egy nappal később megkapta a fideszes többségű bizottságtól az engedélyt. A Migrat Bevándorlási Zrt. korábban beadott kérvénye nem került a bizottság elé, a cég sem vonta vissza, így Bánki Erik vagy a testület valamelyik ügyintézője ez esetben is saját hatáskörben dönthetett az ügymenetről.

Hasonló esemény zajlott le az Arton Capital Kft. esetében is. A cég többek között a Közel-Keletre kapott engedélyt, de később ki akarta terjeszteni Kazahsztánra is. 2014. december 2-án be is adta a kérvényt. A bizottság nem szavazott a beadványról. Egy évvel később, 2015. december 12-én ismét kérte a Kazahsztánra vonatkozó engedélyt, kiegészítve Indonéziával, Szingapúrral, Nigériával, Thaifölddel és az Egyesült Államokkal. Erről a kérvényről sem volt bizottsági döntés. Majd 2016. január 7-én megismételte a kérést, és ez alkalommal be is került a gazdasági bizottság február 15-i ülésének napirendjébe a beadvány, a fideszes többség pedig megszavazta az újabb engedélyeket. A többi négy vállalkozás esetében is hasonlóan hiányosak az engedélyezési dokumentumok.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint példátlan, hogy a parlament egyik bizottsága cégengedélyezési ügyekkel foglalkozik, és a tapasztalatok szerint nincs rá felkészülve. – Nehéz nem arra gondolni, hogy a kormánypártok szándékosan azért bízták a letelepedési kötvények forgalmazására vonatkozó engedélyek ügyintézését a gazdasági bizottságra, hogy az teljességgel átláthatatlan legyen, és senkin ne lehessen számon kérni, hogy offshore cégek 60 milliárd forintnyi közpénzzel gazdagodását tették lehetővé – mondta Ligeti Miklós. A szakértő szerint a letelepedési államkötvényekkel folytatott biznisz még a magyarországi korrupció mércéjével mérve is kimondottan durva, a törvényesített közpénzlenyúlás igazi iskolapéldája.

Mint ismeretes, 6585 bevándorlónak jegyeztek le állampapírt a közvetítő vállalkozások, a családegyesítéssel együtt 20 ezer bevándorló kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon. A Fidesz-közeli offshore cégek 165 milliárd forintos bevételre tehettek szert, miközben az állam és a magyar adófizetők 20 milliárd forintot vesztettek a programon.