Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a 2010 után végbement több gazdasági fordulat nyomán jelenleg két út áll az ország előtt. Vagy nem teszünk semmit, és akkor beleesünk a közepes fejlettségi csapdába, megragadunk mostani fejlettségi szintünkön, vagy pedig egy szerteágazó reformprogrammal alapvető változásokat hozunk a versenyképességünk terén, amivel megindulhat felzárkózásunk a jegybank által célként kitűzött Ausztria felé. Ehhez az MNB tegnap nyilvánosságra hozta 330 pontos, több mint 240 oldalas dokumentumban ismertetett javaslatcsomagját, ami teljes körű megvalósítása esetén a gazdaság számos területén alapvető módosításokat eredményezne.
Többek között jelentősen megnövelné az MNB a belföldi kézben lévő államadósság súlyát, megkönnyítené a hitelezést, lévén a hazai kis- és középvállalati kihelyezés önmagában százalékpontokkal járult hozzá az összesített növekedéshez. Az MNB szerint amellett, hogy a kormányzat törekszik a teljes foglalkoztatottságra, arra is ügyelni kell, hogy jelenleg az ország északkeleti területén aránytalanul rosszabbak a foglalkoztatási adatok, mint Budapesten vagy akár az ország többi részén, ezeket a regionális eltéréseket is korrigálni kell.
Matolcsy megjegyezte, 2010-et követően Európában Magyarország hajtotta végre a legsikeresebb válságkezelést, szemben például az olyan perifériaországokkal, amelyek külső utasítások szerint próbálták kezelni a válság után kialakult gazdasági nehézségeiket. Az elnök szerint a több fontos fordulatot követően most az a tét, hogy egy versenyképességi fordulattal az eddigi eredményekre építve fenntarthatóvá válik-e a bővülés.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint is megmarad kiemelt célként, hogy ne privatizációból és ne eladósodásból, hanem egyensúlyi helyzetből tudjon az eddigiekben megszokott ütemben tovább növekedni a gazdaság. A gazdasági kormányzat 2022-re az össztermék hatvan százaléka alá akarja szorítani az államadósság szintjét, ebben tetemes szerep jutna a lakossági megtakarítókra.
