Lépések az osztrák életszínvonal eléréséhez

Reformokat hoz a kormányzat vagy beragadunk a mostani fejlettségi szintünkbe, és le kell mondanunk a látványos gazdasági felzárkózásról a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. Matolcsy György tegnap bemutatta a jegybank szerteágazó javaslatcsomagját, amivel, remények szerint, egy évtized leforgása alatt versenyképességben és életszínvonalban is befoghatjuk Ausztriát.

Matolcsy György, a Magyar ­Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a 2010 után végbement több gazdasági fordulat nyomán jelenleg két út áll az ország előtt. Vagy nem teszünk semmit, és akkor beleesünk a közepes fejlettségi csapdába, megragadunk mostani fejlettségi szintünkön, vagy pedig egy szerteágazó reformprogrammal alapvető változásokat hozunk a versenyképességünk terén, amivel megindulhat felzárkózásunk a jegybank által célként kitűzött Ausztria felé. Ehhez az MNB tegnap nyilvánosságra hozta 330 pontos, több mint 240 oldalas dokumentumban ismertetett javaslatcsomagját, ami teljes körű megvalósítása esetén a gazdaság számos területén alapvető módosításokat eredményezne.

Többek között jelentősen megnövelné az MNB a belföldi kézben lévő államadósság súlyát, megkönnyítené a hitelezést, lévén a hazai kis- és középvállalati kihelyezés önmagában százalékpontokkal járult hozzá az összesített növekedéshez. Az MNB szerint amellett, hogy a kormányzat törekszik a teljes foglalkoztatottságra, arra is ügyelni kell, hogy jelenleg az ország északkeleti területén aránytalanul rosszabbak a foglalkoztatási adatok, mint Budapesten vagy akár az ország többi részén, ezeket a regionális eltéréseket is korrigálni kell.

Matolcsy megjegyezte, 2010-et követően Európában Magyarország hajtotta végre a legsikeresebb válságkezelést, szemben például az olyan perifériaországokkal, amelyek külső utasítások szerint próbálták kezelni a válság után kialakult gazdasági nehézségeiket. Az elnök szerint a több fontos fordulatot követően most az a tét, hogy egy versenyképességi fordulattal az eddigi eredményekre építve fenntarthatóvá válik-e a bővülés.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint is megmarad kiemelt célként, hogy ne privatizációból és ne eladósodásból, hanem egyensúlyi helyzetből tudjon az eddigiekben megszokott ütemben tovább növekedni a gazdaság. A gazdasági kormányzat 2022-re az össz­termék hatvan százaléka alá akarja szorítani az államadósság szintjét, ebben tetemes szerep jutna a lakossági megtakarítókra.

A tárcavezető megjegyezte, igyekeznek tovább csökkenteni a hazai cégek terheit, például – a lakossághoz hasonlóan – egyre több vállalat számára is az adóhatóság készíti el a bevallásokat. Azt is el akarják érni, hogy minél több hitelt vegyenek fel a cégek, amiből fejleszteni tudnak, munkahelyeket hoznak létre. Kiemelte, a napokban két nagy hitelminősítő is többévnyi lemaradást követően felminősítette az országot. Varga Mihály szerint ugyan nincs „szívélyes viszonyunk” a nagy hitelminősítő cégekkel, mégis fontos, üzenetértékű lépés a besorolás javítása, ami meggyőzhet újabb külföldi befektetőket, és javíthatja a forrásbevonási lehetőségeinket is.

A jegybank javaslatainak legfontosabb célkitűzései:

Legalább 2 százalékpont-növekedési többlet

Évi 7 százalék termelékenységnövekedés

a kkv-szektorban

Évi 5 százalék nettó reálbér-növekedés

110 000 újszülött évente

64 év egészségben várható élettartam

A GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezetben

Egy számjegyű szja

10 ezer új exportáló kkv

Magyar egyetem a top 200-ban

Vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára ­csökkenjen

A K+F-kiadás érje el a GDP 2 százalékát

Munkanélküliségi ráta minden megyében

6 százalék alatt legyen

Energiaimport 50 százalék alá csökkentése

Teljes egészében hazai kézben legyen az államadósság