A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója is kiemelte a megosztásos szolgáltatások jelentőségét, hozzátéve, hogy az ilyen megoldások a városi közlekedést is teljesen átalakíthatják. Vitézy Dávid arra számít, hogy a nyugati nagyvárosok példájára Budapest útjain is szükség lehet új sávfelosztásra, háromosztatú útvonalak kialakítására a kerékpárok és a hamarosan tömegével megjelenő mikromobilitási eszközök – rollerek, kapszulaautók és egyéb elektromos kisjárművek – érdekében. Hozzátette, hogy a Mol Bubi kerékpármegosztó az eredeti formájában valószínűleg elérte az életciklusa végét, helyét egy dokkoló nélküli rendszernek kell átvennie, és elképzelhető, hogy hamarosan egyre több ilyen szolgáltatás jelenik meg a fővárosban.
A főigazgató sürgette az autós közlekedés mérséklését, de üdvözölte, hogy a tömegközlekedés fejlesztése mögött teljes az egyetértés. Budapesten – mint mondta – a háború után a belváros minden szabad területét közlekedő és parkoló autókkal töltötték föl, az országos forgalmat a fővároson vezették át, de szerencsére nem valósultak meg a városszövetet szétroncsoló tervek, például a Király utca kiszélesítése a Deák térig autópálya-bekötővé. Az autózás köré épült városok az Egyesült Államokban is fenntarthatatlanok, ezért Budapestnek is olyan forgalomcsökkentő intézkedéseket kell bevezetnie, ahogy London vagy Oslo vezetése tette a közterületi parkolás korlátozásával vagy az új parkolóházak építésének tilalmával a városközpontban – hangsúlyozta Vitézy Dávid.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!