Tavaly megközelítette a 260 milliárd forintot a reklámköltések összege

A teljes magyarországi reklámköltés tavaly 7,7 százalékos éves növekedéssel elérte a 259,69 milliárd forintot – közölte a Magyar Reklámszövetség elnöke egy budapesti szakmai konferencián csütörtökön.

Gulyás János elmondta, hogy a 2015 óta folyamatos növekedés üteme kissé mérséklődött tavaly, hiszen 2016-ban és 2017-ben is meghaladta a 11 százalékot, összértéke ráadásul még nem haladta meg a válság előtti szintet. A visszaesés a szervezet vezetője szerint elsősorban az állami reklámkiadások stagnálása miatt következett be a növekvő reklámkiadásokon belül, a piaci reklámkiadások viszont nőttek.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a reklámköltések összege régiós összehasonlításban és világviszonylatban is alacsony, az amerikai 1,2 százaléknyi GDP-aránynak csak a felét éri el, miközben a nemzetközi tapasztalatok szerint minden reklámra költött összeg sokszoros növekedést eredményez.

A tavalyi adatok összesítése szerint 2018-ban Magyarországon a növekedés mérséklődése ellenére is minden médiumban nőttek a reklámcélú költések, köszönhetően a 2017. évihez képest majdnem 20 milliárd forintnyi bővülésnek. A legnagyobb részesedést elérő internetes reklámok a tavalyelőtti 31,71 százalék után tavaly 33,57 százalékot értek el. A televíziós reklámok részesedése 2017-hez viszonyítva 24,88 százalékról 23,31 százalékra, a nyomtatott sajtóé 15,84 százalékról 15,21 százalékra, a direkt marketingé 13,56 százalékról 13,2 százalékra csökkent. Az outdoor (közterületi, kültéri) részaránya viszont 7,7 százalékról 8,32 százalékra, a rádiós reklámoké 4,12 százalékról 4,19 százalékra, a mozihirdetéseké 1,03 százalékról 1,1 százalékra nőtt.

Sopov István, az IAB Hungary elnöke kifejtette, hogy a 90 milliárd forintnyi digitális reklámköltés 14 százalékos bővülés 2017-hez képest. A tartalomfogyasztási szokásokat követve a videós tartalmaké meghaladta a 60 százalékot, a célzott és optimalizált (programmatic) megoldásoké megközelíti az 50 százalékot – közölte.

Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke ismertette, hogy a televíziós reklámbevételek lassuló ütemben, körülbelül 1 százalékkal bővültek az állami részesedés csökkenése miatt. Utóbbi a 60 milliárd forintot meghaladó összköltségen belül 7 százalékos visszeséssel 6,9 milliárd forintot tett ki, a versenypiaci hirdetések viszont 2 százalékkal növekedve közelítették meg az 53,8 milliárd forintos összértéket – tette hozzá.

Viniczai András, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnökségi tagja a direkt marketing 5 százalékos bővülését és a tavalyi 34,4 milliárd forintos bővülést az adatvezérelt marketing jelentőségének növekedésével magyarázta, és további növekedést valószínűsített 2019-re. Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke közölte, hogy a rádiós piac 9,51 százalékos bővülése közel 11 milliárdos bevételt jelentett tavaly. A hirdetők figyelembe veszik, hogy a felmérések szerint a rádió széles körben kedvelt médium, adásai a felnőtt lakosság többségéhez eljutnak – tette hozzá.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke kiemelte, hogy 3,5 százalékos növekedéssel 39,667 milliárd forintos bevételt elérő nyomtatott újságok a felmérések szerint hatékony hirdetési felületek, az itteni reklámokra emlékeznek a legjobban a fogyasztók. A sajtó tavaly lapterjesztésből 56,752 milliárd forint árbevételt, az online bevétellel együtt összesen 105,452 milliárd forintot ért el – közölte.

Szelei Szilárd, a reklámszövetség elnökségi tagja szerint az outdoor hirdetés tavalyi évét az építményadó jelentősen befolyásolta. Az ágazat bevételeinek csaknem fele – mint mondta – az órásplakátokbók származott, ám ezek jelentősége kisebb mértékben nőtt, mint sok más kültéri hirdetőfelületé.