Trianon óta megkétszereztük erdőterületeinket
A magyar erdőterület jelenleg mintegy kétmillió hektár, ami az ország területének több mint egyötödét jelenti. Nem mindig volt ez így, hiszen a trianoni békediktátum során az erdőknél szenvedtük az egyik legnagyobb veszteséget: az egykor fával borított területek 84 százaléka került az új határokon kívülre. Magyarország azonban az elmúlt száz évben csaknem megduplázta erdőterületét. Rögtön a trianoni veszteség után, az 1930-as években hirdette meg Kaán Károly erdőmérnök, az első hazai természetvédelmi jogszabály megalkotója az Alföld-fásítási programot, ami végül az 1960-as, 70-es években tudott kiteljesedni. Az alföldi futóhomok megkötése mellett ebben a második hullámban indult meg a hegyvidéki kopárok és a hullámterek erdősítése, valamint egyes nagyvárosokban, például Budapesten az úgynevezett zöldövezeti fásítások, amelyek célja a település védelme és élhetővé tétele volt. A harmadik nagy erdőtelepítési időszak a rendszerváltozás után kezdődött, amikor nemzeti és európai uniós forrásból elsősorban a magán-erdőgazdálkodók csaknem kétszázezer hektár új erdőt telepítettek. A meglévő erdők 56 százaléka állami tulajdonban van. (B. G.)