Átfogó országfásítási terv készül

Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya. Az ­Agrárminisztérium szerint ahhoz, hogy a klímaváltozásra megfelelően reagáljanak az ország erdészetei, hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség a csemetekertekben.

Diósjenő, 2017. november 6. Diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében 2017. november 6-án. Az erdőben a 2014 decemberében bekövetkezett jégtörés okozott súlyos károkat. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt hét évben több mint 16 milliárd forintot költöttek az erdei turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, egyebek mellett 25 szálláshely épült, és 75 épületet újítottak fel. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: MTI/Komka Péter

Az Agrárminisztériumnak a meglévő erdők megóvása és megfiatalítása mellett kiemelt cél az ország fával borított területeinek növelése, ami az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésé­ben.

A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar erdők jelenleg is évente mintegy négymillió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami hétszázezer főre jutó éves kibocsátásnak felel meg. Az erdők hatékonyan mérséklik a levegő hőmérsékletét is, akár hat-nyolc fokkal is hűtve azt, továbbá párologtatásukkal üdébbé teszik a környezetüket.

Kiemelték: az erdők ültetése a tulajdonosoknak hosszú távú befektetés is, hiszen a faanyag fenntartható módon megújuló nyersanyag, míg az erdőgazdálkodás kínálta munkalehetőség sok vidéki embernek jelent megélhetést.

Az Agrárminisztériumban jelenleg készül az átfogó országfásítási program tervezete, aminek célja, hogy tovább növelje az ország fával borított területét.

Trianon óta megkétszereztük erdőterületeinket

A magyar erdőterület jelenleg mintegy kétmillió hektár, ami az ország területének több mint egyötödét jelenti. Nem mindig volt ez így, hiszen a tria­noni békediktátum során az erdőknél szenvedtük az egyik legnagyobb veszteséget: az egykor fával borított területek 84 százaléka került az új határokon kívülre. Magyarország azonban az elmúlt száz évben csaknem megduplázta erdőterületét. Rögtön a trianoni veszteség után, az ­1930-as években hirdette meg Kaán Károly erdőmérnök, az első hazai természetvédelmi jogszabály megalkotója az Alföld-fásítási programot, ami végül az 1960-as, 70-es években tudott kiteljesedni. Az alföldi futóhomok megkötése mellett ebben a második hullámban indult meg a hegyvidéki kopárok és a hullámterek erdősítése, valamint egyes nagyvárosokban, például Budapesten az úgynevezett zöldövezeti fásítások, amelyek célja a település védelme és élhetővé tétele volt. A harmadik nagy erdőtelepítési időszak a rendszerváltozás után kezdődött, amikor nemzeti és európai uniós forrásból elsősorban a magán-erdőgazdálkodók csaknem kétszázezer hektár új erdőt telepítettek. A meglévő erdők 56 százaléka állami tulajdonban van. (B. G.)