Jövő hétfőn startol a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzése, amelyet várhatóan élénk érdeklődés övez majd a befektetők körében. A gazdaságvédelmi akcióterv 13+1 pontja „plusz első” intézkedésének bejelentése nem hozott különösebb meglepetést, viszont illeszkedik abba a vonulatba, amely az idei első negyedévben már jellemezte a hazai lakosság befektetési portfólióját.
Míg tavaly valamelyest visszaszorult az állampapírok népszerűsége, az idei év elejétől megfordulni látszik a trend a jelentős mennyiségű lakossági látra szóló betét kárára – fejtette ki lapunk érdeklődésére a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Török Zoltán szerint az új „szuperállampapír” a hozamok és a kamatadó-mentesség mellett azért is vonzó, mert a forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek a MÁP+-ra, ráadásul a kamatfizetés napját követő öt munkanapos időszakban ez a vételi árfolyam 100 százalék lesz, vagyis veszteség nélkül lehet visszaadni a papírt. A kapott kamatokból ugyanakkor automatikusan új MÁP+-t írnak jóvá az ügyfél számláján, és a teljes futamidő alatt tartott papírral maximálisan évi 4,94 százalékos hozamot lehet majd elérni.

Fotó: Teknős Miklós
Az új államkötvény első jegyzési időszaka jövő hét hétfőtől péntekig tart, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tájékoztatása szerint az első sorozat N2024/01 sorozatszámmal indul, és minden héten új sorozatot lehet majd jegyezni. A MÁP+-t összességében 100 milliárd forint névértékben tervezik kibocsátani, az alapcímlet egy forint lesz. A fix, sávos kamatozású papír először december 11-én fizet majd kamatot, ezt követően pedig 2024-ig minden évben június 11-én.
A Portfólió.hu elemzése szerint attól függően éri meg jegyezni a MÁP+ államkötvényt, hogy hogyan alakulnak majd a kamatszintek. A jelenleg érvényes kamat- és inflációs szintek mellett a MÁP+ lekörözi a többi egyéves és prémium állampapírt, de mindez borulhat, ha a prémium állampapírra adott prémium és/vagy az infláció változik – írja a szakportál. Kiemelték, hogy az infláció egyelőre emelkedik, áprilisban az előző év azonos időszakához képest 3,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.