Sajátos, kettős megítélés jellemzi a hazai biztosítási, pénztári és tőkepiacot. Bár mindhárom területen felsorolhatók pozitív változások, nőtt a forgalom vagy gyarapodott a vagyon, van még mit javítani a teljesítményeken – derült ki tegnap a három szektor eredményeit bemutató jegybanki tájékoztatón.
A biztosítási piac továbbra is dinamikusan nő, ám az inflációval is számolva, a bővülés elmarad a gazdasági növekedés ütemétől és az uniós felzárkózási pályától. Annak ellenére, hogy a biztosítási szektor díjbevételeinek hét százalék körüli növekedése az elmúlt két évben jócskán meghaladta a korábbi évtized ütemét, és az összesített díjbevétel a fióktelepek nélkül is túllépett az ezermilliárd forinton – részletezte Nagy Koppány, a jegybank biztosítási, pénztári és közvetítői felügyeleti igazgatója. Szintén történelmi csúcs a szektor tavalyi közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége.
A pénztári piacon a fő kihívást a tíz év után először jelentkező negatív hozamok és a kafetéria-rendszer átalakításai jelentik – mutatott rá az igazgató. Az önkéntes pénztárak száma csökkent a munkáltatói bevételek visszaesése miatt bekövetkezett beolvadások, végelszámolások hatására.
Alapvetően a nemzetközi pénz- és tőkepiacok erőteljes árfolyammozgása, kisebb részben a hazai kötvény- és részvénybefektetések vesztesége miatt negatívvá vált tavalyi hozamok miatt pedig jelentősen apadtak az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei. E tétel 2018-ban, szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva átlagosan –1,8 százalékos nettó hozamot mutatott.
Ennek ellenére a pénztári szektor tízéves átlaghozama változatlanul magas szintet ért el 2018-ban. A befektetési alapoknál folytatódott a kereslet szerkezetének átalakulása az ingatlanalapok irányába, ezek száma tovább nőtt, míg az értékpapíralapok száma stagnált.
A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon több évi növekedés után csökkent 2018-ban. Ezt a nyugdíjpénztárak és egyéb portfóliók kezelt vagyonának csökkenése okozta, míg a befektetési alapok, biztosítói portfóliók kezelt vagyona tovább nőtt.
