Kiemelt szempontja a kormány most elkészült vasúti közlekedési stratégiájának, hogy kötöttpályás összeköttetés jöjjön létre a határon túli, magyarok lakta területek és az anyaország, valamint Budapest és a régió fővárosai között.
Munkács felé már van közvetlen vonatjárat, és a téli menetrendváltáskor Eszék is elérhető lesz. Szlovákia kormányával pedig komoly egyeztetések folynak új járatokról ott, ahol az infrastruktúra rendelkezésre áll – mondta el egy szakmai háttérbeszélgetésen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Mosóczi László emlékeztetett: hazánk kezdeményezte és koordinálja, hogy nagy sebességű vasút épüljön Budapest és a V4-országok fővárosai, illetve Észak-Erdélyen át Bukarest között. A V4-vasút már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszánál tart, a Budapest–Kolozsvár–Bukarest nyomvonaláról elvi egyetértés született a két kormány között, azonban a formális egyetértési nyilatkozat aláírása még várat magára.
A vasúti közlekedési stratégia egyébiránt öt fontosabb kérdéskört rögzít. Közéjük tartozik, hogy a vasúti pályák Budapest és a százezernél több lakosú nagyvárosok között óránként legalább 120-160 kilométeres, míg a főváros és többi nagyváros között minimum 100-120 kilométeres közlekedésre legyenek alkalmasak. Mint az államtitkár elmondta, ehhez nemcsak olyan infrastruktúrát kell építeni, amely a kívánt sebességek elérését lehetővé teszi, hanem úgy kell a fejlesztést végrehajtani, hogy a menetrend tartását elősegítse.
Például az egyvágányú vasútvonalakon nem lehet ütemes menetrendet előírni, mert akkor a szerelvények félúton találkoznának, ahhoz pedig két vágány kell. Ellenkező esetben be kell várniuk egymást egy állomáson, akkor viszont nem tartható az ütemes menetrend. Az új szemlélet szerint azonban ennek a problémának a megoldásához nem szükséges végig kétvágányú vonal – fejtegette Mosóczi László –, elég az érintett szakaszt (két település közötti részt) bővíteni. Ezt hívják menetrendalapú infrastruktúra-fejlesztésnek.
