Közösek a határ menti érdekeink a románokkal

Rák János Zoltán azt mondta, a romániai piacon jó ideje megfigyelhető a látványosan növekvő fogyasztás, azaz egyre több árura van kereslet, amit egyre több magyarországi cég próbál kiaknázni.

Biharkeresztes, 2016. február 10. Több kilométeres kamionsor a magyar-román határnál az ártándi átkelőhely közelében Biharkeresztesnél 2016. február 10-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A hűvös román-magyar államközi politikai kapcsolatok ellenére a gazdasági együttműködés sikertörténetnek számít – fogalmazott a Kolozsváron szerkesztett Krónika című napilapnak Rák János Zoltán, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara magyar-román tagozatának titkára. Szerinte a kilátások biztatók, hiszen a vállalkozók érdekei a határ mindkét oldalán azonosak. A napokban négy magyarországi és négy erdélyi megye kereskedelmi kamarája írt alá együttműködési megállapodást konkrét célok mentén Debrecenben.

Rák János Zoltán azt mondta, a romániai piacon jó ideje megfigyelhető a látványosan növekvő fogyasztás, azaz egyre több árura van kereslet, amit egyre több magyarországi cég próbál kiaknázni. A szakember szerint a magyar-román kapcsolatokban a határ menti régiók a legsikeresebbek, elsősorban a földrajzi közelség okán. – A Vajdaságot Békéscsabával, Debrecennel, Nagyszalontával és Nagyváraddal összekötő gyorsvasút terve újfajta mobilitást tesz lehetővé, az óránként 150–160 km-es sebességű vonatok új arculatot adnának közös régiónknak – említette az egyik projektet Rák János Zoltán.

Magyar Loránd, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője a Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette, az erdélyi Szatmár megyében az egyik legnagyobb gondot a Pete és Csengersima közötti határátkelő szinte állandó zsúfoltsága okozza. – Bár három határszakaszon időszakosan nyitva vannak az átkelők, ez csak szombaton jelent segítséget, akkor is csak kismértékben, hiszen nemcsak Szatmár megye lakossága halad itt át, hanem az összes északi megye tranzitját ennek a határátkelőnek kell megoldania. Bele sem merünk gondolni, hogy mi lesz augusztusban, amikor a több ezer kilométert autózók majd több órán át kénytelenek lesznek várni, hogy hazaérjenek – ismertette a több mint két éve megoldandó problémát az erdélyi politikus.

A képviselő fontos témának nevezte a határon átnyúló pályázatokat is. – A 2007–2013-as ciklusban HU-RO volt a fedőneve a támogatásnak, ami jelezte, hogy Magyarországon van az irányító hatóság, most, 2014-től 2020-ig már RO-HU a fedőnév, hiszen átkerült Romániába az irányítás. Ezt azonnal érezni is lehetett, ugyanis nagyon sokat késett a román fél az első kiírásokkal, s azóta is folyamatos a csúszás – számolt be egy másik problémáról az RMDSZ parlamenti képviselője, hozzátéve: ezek európai uniós források, melyeken keresztül Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az előző ciklusban fontos projekteket futtatott. – Ez minden EU-s finanszírozásról elmondható, nem csoda, ha Románia immár utolsó helyen van a lehívásokat illetően. Míg Lengyelország rekordidő alatt lehívja a rendelkezésre álló összeg száz százalékát, majd még kap pluszba, addig Románia annyit akadékoskodik a projektekkel, hogy teljesen lemarad a pénzről – összegzett az RMDSZ politikusa.