Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, a munkaerőhiány ugyanakkor kevésbé érinti, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság – tette hozzá – számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke üdvözölte a vízgazdálkodás fejlesztését, és hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó beruházások a NAK vízigényfelmérésén alapulnak. Győrffy Balázs kiemelte a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli. Az EU-nak – tette hozzá – ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a majdnem 5 millió hektár magyarországi szántó hasznosításának hatékonysága fokozatosan zárkózik föl a nyugati országokéhoz, köszönhetően a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek. Jakab István hozzátette, hogy a vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni, hiszen a hatékony vízgazdálkodás nem csak növeli a termésátlagokat, de új növényfajok termesztését is lehetővé teszi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!