Évek óta a belföldi turizmus stabil ösztönzője a Széchenyi-pihenőkártya, a béren kívüli juttatás legnépszerűbb formája a felhasználáskor közvetlenül áramoltat pénzt az utazási piacra, ezzel főként a vidéki turizmus, illetve a teljes magyar gazdaság versenyképességét erősíti. Bevezetése óta közel 444 milliárd forint pluszforrást jelentett a turizmusnak a Szép-kártya, amelyet már a környező országokban is másolnak, mert bizonyítottan lendít a szálláshelyek látogatottságán. A hazai piac belföldről származó bevételeinek jelentős része ma is a pihenőkártyáról érkezik, sőt a lakosság költekezése egyre magasabb a szállodákban, éttermekben mind a hagyományos fizetőeszközök, mind a Szép-kártya révén.
Az augusztus 20-i hosszú hévégén például az átlagos szobafoglalási érték, amelyet hagyományos fizetőeszközzel teljesítettek a vendégek, a Szállás.hu adatai szerint 58 500 forint volt, ami 40 százalékkal volt magasabb a hónap során egyébként jellemző költekezésnél. Ehhez képest jóval bátrabbnak bizonyultak a Szép-kártyás fizetést választó magyar szállóvendégek, akik átlagosan 107 500 forintért pihenték ki magukat a nyár utolsó hosszú hétvégéjén az itthoni üdülőhelyeken. A pihenőkártya forgalma az idén várhatóan rekordmagasságokba érhet; árulkodó, hogy például az elmúlt ünnepi hétvégén is minden tizedik esetben Szép-kártyával rendezték a számlát.
Nem csupán a szállodákban, vendéglőkben, fürdőkben, kapcsolódó szolgáltatásoknál, hanem például a falusi turizmusban is hódít a kedvezményes adózású kafetéria, a vidéki szálláshelyekre ráadásul kifejezetten forgalomösztönző hatással bír, ezért ma már a falusi szereplők többsége is Szép-kártya-elfogadó helyként üzemel.

Fotó: Éberling András
Az idei nyár az OTP Szép-kártya felhasználásában jelentős növekedést hozott eddig – ezt már a legnagyobb Szép-kártya-kibocsátó bank kafetéria-üzletágvezetője közölte. Vargáné Jandrasits Ildikó elmondta: az idén júliusban közel húszmilliárd forintot költöttek élményekre a kártyabirtokosok, ami 80 százalékkal több a tavalyi hasonló időszakhoz képest.