Nem változtat az alapkamaton a monetáris tanács

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról augusztusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az augusztus 27-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból indulása óta több mint 1650 milliárd forintnyit jegyeztek. A tanács tagjai kiemelték, hogy a következő hónapokban fontos tényező lesz a MÁP Plusz program megtakarításokra gyakorolt tartós hatásainak értékelése, ugyanis az inflációs folyamatokra is hatással lehet. Az anticiklikussá váló fiskális politika a gazdasági növekedést és az inflációs kilátásokat is befolyásolja, melynek nyomon követése szintén kiemelten fontos – mutat rá a testület.

Kitérnek arra is, hogy az előző kamatdöntés óta romlott a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat. A globálisan meghatározó jegybankok a világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében az elmúlt időszakban az egyre lazább irányultság felé mozdultak el. Ezzel kapcsolatban a döntéshozók egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szoros figyelemmel kell követni a romló, különösen az európai konjunktúra lehetséges dezinflációs hatásait, valamint a külső monetáris politikai környezet megváltozását.

A közlemény felidézi, hogy a testület a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátások felfutására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor.

A program szervesen kiegészíti a 2019 elején indult növekedési hitelprogram fix konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A közlemény felidézi továbbá, hogy a tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg. Hozzáteszik, az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.

Ennek megfelelően, az elmúlt időszakban, az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében emelkedett a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését szeptember 24-én tartja, amelyről október 9-én, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.