ÁSZ: Szabályszerű volt a 2018-as költségvetés végrehajtása

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint a 2018-as központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt, a hiány és az államadósság a kedvező makrogazdasági körülményeknek köszönhetően – beleértve a GDP jelentős mértékű bővülését – a törvényi követelményekkel összhangban alakult – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a 2018-as zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

Kijelentette: a költségvetési intézményrendszer 2018-ban biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét, a 2018-as zárszámadásról szóló előterjesztés megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak.

Domokos László rámutatott: működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje, hiszen az elmúlt években a kormányzat úgy csökkentette – elsősorban a foglalkoztatást és a munkát terhelő – adókat, hogy közben évről-évre nőnek, a tervezetthez képest túlteljesülnek az adóbevételek. Az úgynevezett áfarés – a kivetett és a valóban a költségvetésbe érkező általános forgalmi adó közti különbség – a 2013-as, mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint, ami jobb, mint az európai uniós átlag. Ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt – értékelt az ÁSZ-elnök.

Domokos László szerint mindehhez kellett a kedvező gazdasági környezet, az átalakuló adópolitika, a Nemzeti- Adó és Vámhivatal adóbeszedési hatékonyságának megerősítése, a bevezetett új digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök – mint az online pénztárgéprendszer, az ekáer és az online számlázás -, valamint nem utolsó sorban a becsületesen adózó és vállalkozó magyar állampolgárok körében az adófizetési morál erősödése.

A számvevőszék elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ország versenyképessége szempontjából alapvető jelentősége van a fenntartható kifehérítés folytatásának, mert ez dinamizálja a gazdaságot.

Ismertette: a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nominálisan és GDP-arányosan is jelentős csökkenést mutatott az előző évhez képest, 2018-ban a hiány az előző évinél mintegy 21 százalékkal volt kevesebb, és a GDP 3,4 százalékát tette ki, szemben a 2017-es 4,7 százalékkal.

A GDP-bővülés, valamint a gazdaság fehérítését és az adóbeszedés hatékonyságának növelését célzó intézkedések együttes eredményeképpen 2018-ban a központi alrendszer összes bevétele a tervezettet 6,2 százalékkal haladta meg – mutatott rá az ÁSZ elnöke, kiemelve, hogy a GDP 2018-as növekedése lehetővé tette Magyarország gazdasági fejlettségének közeledését az uniós átlaghoz. A számvevőszék elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az intenzív gazdasági növekedés mellett bizonyos 2018-as folyamatok – így az infláció folyamatos emelkedése, az építőipar esetében a kiadott építési engedélyek számának lassuló növekedése, a külkereskedelmi többlet mérséklődése, valamint az import exportot meghaladó növekedési üteme – azt jelzik, hogy középtávon a jelenleg gyors ütemű gazdasági növekedés lassulása irányába ható kockázatok léptek fel, amelyek kezelése külön feladatot jelent.

Kitért arra is: 2018-ban folytatódott a munkaerőpiaci mutatók javulása és a munkanélküliségi ráta csökkenése, azonban a pozitív elmozdulás nagyságrendje egyre kisebb, ami azt fejezi ki, hogy egyre nehezebb javulást elérni a meglévő munkaerőpiaci tartalékok mozgósítása révén.

Az ÁSZ elnöke szerint éppen ezért van nagy jelentősége a 2018-ban megkezdett állami bürokráciacsökkentést célzó programoknak, amelyek nemcsak csökkentik az állami méretét, és ezáltal növelik annak hatékonyságát, hanem munkaerőt szabadítanak fel a versenyszektor számára egy olyan időszakban, amikor a munkaerőhiány egyes területeken már komoly növekedési problémát jelent.

Domokos László ismertetése szerint a zárszámadás ellenőrzése során az ÁSZ 38 szervezetnél tárt fel – jellemzően a számvitel, a könyvvezetés, a beszámolókészítés, a kötelezettségvállaláshoz és kifizetésekhez kapcsolódó kontrollok, valamint a tájékoztatási kötelezettség terén mutatkozó – szabálytalanságokat, hiányosságokat. Ezek a törvényjavaslatban szereplő teljesített kiadási és bevételi adatok megbízhatóságát nem befolyásolták, de a közpénzekkel, közvagyonnal való felelős gazdálkodás megteremtése és erősítése érdekében az ÁSZ levélben hívta fel az érintett vezetők figyelmét a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére – mondta el.

Az ÁSZ elnöke beszámolt arról is, hogy idén először a számvevőszék a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésével egyidejűleg elvégezte az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzését is, amelynek során a négy legjelentősebb vagyoni kör felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységét vizsgálták.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapította, hogy a tulajdonosi joggyakorlók az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésbe adását szabályszerűen végezték, a vagyonkezelésbe adott állami vagyont a tulajdonosi joggyakorló szervezetek nyilvántartották, azonban a vagyon értékének naprakész nyomon követését veszélyeztette, hogy az MNV Zrt.-nél hiányosságok voltak ezen vagyonelemek nyilvántartása terén.