A fizetett szabadság és az állami ünnepek jelentősen befolyásolják az évi munkavégzést. Az uniós irányelv négy hét fizetett távollétet ír elő. A legtöbb tagállamban így 20-25 nap az alapszabadság, s bizonyos feltételekhez kötve pótnapokkal növelt. Itthon 11 ünnepnapon sem kell dolgozni, ezekből 11 tagállamban több, 12-ben kevesebb van. Az ünnepnapokat és a kötelező szabadságokat figyelembe véve egy év alatt az észtek dolgoznak a legtöbbet, 231 napot, míg a legkevesebbet a franciák, mintegy 31 nappal kevesebbet.
Magyarországon – hasonlóan a legtöbb tagállamhoz – átlagosan 220 és 230 nap ledolgozandó, pótszabadságok nélkül.
Az egész unióra jellemző, hogy a bankszektor munkatársaira jut a legkevesebb, míg a kiskereskedelem dolgozóira a legtöbb munkaóra.
Míg Nyugat-Európában a munkaidő csökkentése több országban is napirenden van – jellemzően gazdasági okok miatt –, addig a keleti országokban továbbra is kőbe vésett a heti negyvenórás munkarend. Hazánk a munkaórákat vizsgálva a 28 tagállam középmezőnyében van. A régi tagállamokban komoly fejtörést okoz, hogy a részidős foglalkoztatást helyezik előtérbe a munkaadók.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!