Jelentős mértékben, mintegy húsz százalékkal nőtt a hitelezés a magyar cégek körében az egy évvel korábbi szinthez képest – állapítja meg legfrissebb elemzésében az Atradius hitelbiztosító. Az 1500 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült Fizetési szokások barométere című tanulmány szerint, míg tavaly a vállalatközi kereskedelemben a tranzakció 59,1 százaléka, addig az idén 77,8 százaléka mögött állt hitelezés.
Az Atradius elemzői szerint a vállalkozások közötti adásvételi elszámolások során a hitelezés népszerűbbé válását a gazdaság bővülése tette lehetővé – emelte ki az Atradius országigazgatója. Vanek Balázs ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a kereskedelemben nő az importigény és gyengül az export, ebben a helyzetben pedig a cégeknek különösen fontos a kockázatok elkerülése.
Kelet-Európában az idén is a magyar vállalatok adják a legkevesebb időt a számla kiegyenlítésére (29 nap). A nagyvállalatok esetében 36 nap a számlák átlagos határideje, a mikrovállalkozások viszont 21 napos határidővel állítják ki a számláikat. A magyar vállalatok a vevőik hitelképességének előzetes ellenőrzésében is lemaradnak, mert míg itthon a szállítók 32 százaléka vizsgálja a partnere hitelképességét, Kelet-Európában ez az arány 39 százalék.

Fotó: Havran Zoltán
Az elemzés szerint javult viszont a lejárt követelések érvényesítése: 2018-ban átlagosan még 42 napot kellett várni arra, hogy a vevő kiegyenlítse a számlát, idén a várakozási idő 36 napra csökkent. – Ennek ellenére a kiállított számlák húsz százalékát késve fizetik ki a partnerek, emiatt 2019-ben a vállalatok 12 százaléka maga is késve fizetett az alvállalkozóinak vagy szállítóinak. A leghamarabb továbbra is az agráriparban és a szolgáltatási ágazatban kell fizetni (átlagosan 23, illetve 27 nap). A fémiparban 36 nap az átlagos fizetési határidő, ami 2018-ban 20 nap volt.
A legkockázatosabb ágazat a vegyipar és a gépgyártás, ahol az elmúlt egy évben tíz százalékkal több számlát fizettek ki késve a vevők, pedig ebben a szektorban adták a leghosszabb, negyvennapos határidőt a számlák kiegyenlítésére a tavalyi 32 nap után. A legtöbb behajthatatlan követelést a gépgyártásban regisztrálták (2 százalék), ezt követi az építőipar (1,7 százalék).