Elemzők: Nem okozott meglepetést a jegybanki kamatdöntés

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a várakozásoknak megfelelően döntött kedden a monetáris tanács, amely változatlanul tartotta az alapkamatot, és továbbra is laza monetáris politikára számítanak.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentjében kiemelte: a tanács a közleményében már nem a lefelé mutató inflációs kockázatok dominálnak, azaz a várakozásoknak megfelelően a kommunikáció vált csak kicsit szigorúbbá. Véleménye szerint a Monetáris Tanács továbbra is adatvezérelten működhet, ezért a laza monetáris politika folytatására számít.

Kismértékű szigorításra legfeljebb az infláció jelentős emelkedése esetén számít, de akkor sem az alapkamat emelésével, inkább nem konvencionális eszközök révén.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint szigorítás a monetáris kondíciókban legközelebb 2021-ben történhet, alapkamat emelésre 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak.

Véleménye szerint az infláció kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek is enyhültek. A szakértő ezért a monetáris kondíciók lassú és fokozatos normalizálására számít. Csekély felfelé mutató kockázatot lát ugyanakkor az inflációra a forint gyengülésében, ezért úgy véli, hogy a monetáris kondíciók lazítására nincs jelentős mozgástér, és a 4-5 százalék körüli növekedés nem is kényszeríti ki azt.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kisebb változásnak nevezte a jegybanki közleményben, hogy kiemelték: az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak. A legfontosabb üzenet nem változott, vagyis az inflációs kilátásoktól tették függővé a további lépéseket, és óvatos megközelítést ígérve a monetáris politikában – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az egyik nemrég megjelent MNB-tanulmány többek között kitér az inflációs célszintek módosítására is. A szakértő szerint nem lényegtelen, hogy a jegybank milyen módosításokat tart célravezetőnek, így szerinte felmerülhet az inflációs cél követési rendszerének módosítása.

Varga Zoltán megjegyezte, hogy a monetáris kondíciók az eurózónában sem változtak, az Európai Központi Bank elnöke pedig bejelentette, hogy januártól megkezdik az inflációs célkövetési rendszer átfogó felülvizsgálatát.

Az MTI-hez eljuttatott elemzésében a CIB Csoport is az inflációs kilátások megítélésében látható változást emelte ki. Az MNB ugyanakkor – mint írták – továbbra sem kötelezte el magát semmilyen kamatpálya mellett, és nem tért ki a forint árfolyamára sem, ami arra utal, hogy pusztán a forint árfolyama miatt nem szigorítják a monetáris kondíciókat. A jegybank kihasználja a mozgásterét, és továbbra is elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett – tették hozzá. Véleményük szerint a döntéshozókat a forint árfolyama nem befolyásolja, így ez is arra utal, hogy rövid távon tartós erősödésre alig lehet esély.