A laikus építtető lehet a legkiszolgáltatottabb

Számos építésügyi változás lépett életbe vagy lesz hatályos a közeljövőben, módosultak az egyszerű bejelentéses építkezés és a használatba vételi engedélyezés feltételei is.

Az egyszerű bejelentés szabályai is módosulnak Fotó: Havran Zoltán

Az elmúlt években a kormányzat bizonyos területeken szinte teljesen átalakította az építésügyi szabályozást, elég csak a kisebb lakóházak, illetve családi házak építésének hosszas engedélyeztetését felváltó úgynevezett egyszerű bejelentésre és annak elektronikus ügyintézésére gondolni. Noha ebben az évben ilyen horderejű változások nem történtek, kisebb, de annál lényegesebb módosítások az idén is életbe léptek.

Ezek közül az egyik éppen az egyszerű bejelentést érinti. A tavaly október végétől hatályos rendelkezés szerint ha saját lakhatás biztosítása céljából zajlik az építési tevékenység, akkor többek között nem kötelező elektronikus építési naplót vezetni és nem előírás a tervezői művezetés sem. Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató szerint a jogalkotót jobbító szándék vezette ugyan, de egyáltalán nem javasolt, hogy napló nélkül vágjon bele valaki az építkezésbe.

– A laikus építtető a legkiszolgáltatottabb. Ha az építkezésen később kérdésessé válik, hogy valamit ki csinált és miért csinált, az napló nélkül utóbb homályba vész, és csak vitákat okoz – mutatott rá az ügyvéd az Építésijog.hu és az Artifex Kiadó tegnapi szakmai konferenciáján. Hozzátette, az új rendelkezés nélkül is vannak hiányosan vezetett építési naplók, de jó lenne elkerülni, hogy több ilyen eset forduljon elő. – Nem érdemes, sőt nem szabad napló nélkül belevágni egy építkezésbe – javasolta az ügyvéd, rámutatva, hogy a módosítás indoklása is tartalmazza, hogy a napló nyújtotta biztonságot és szükségességét egy vita rendezésében senki nem vonja kétségbe.

Az egyszerű bejelentés szabályai is módosulnak
Fotó: Havran Zoltán

Jámbor Attila beszélt arról is, hogy változott a használatbavételre vonatkozó előírás is: már nem feltétel az építési munkaterület visszaadása. Ez azért fontos változás, mert korábban kivitelezők egyes esetekben visszaéltek ezzel, így kikényszerítve az általuk sérelmezett problémás helyzet megoldását. Szintén idén jött létre az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont kezelésében.

– A nyilvántartásban egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ez pedig lehetővé teszi, hogy az építési beruházások megfelelő szakmai garanciák mellett, az építésügyi követelményeknek megfelelően, szerzői jogi viták nélkül valósuljanak meg – olvasható a központ honlapján.

Jámbor Attila még két, márciustól hatályos változásra tért ki. Az építésügyi hatósági hatáskör akkortól kerül át a jegyzőtől a kormányhivatali szervezetrendszerbe és változik a fellebbezés szabályozása is. Utóbbinál megszűnik a kétfokú (első és másodfok) eljárásrend.