Gyengült a forint az év elején

Mozgalmasan kezdődött az év a devizapiacokon: a legnagyobb valuták árfolyamai mellett a visegrádi országok pénznemei is változékonyak voltak. Sajnos a forint eddig az év vesztese.

Az elmúlt években sokat betegeskedő török líra jól kezdte az esztendőt Fotó: REUTERS/Murad Sezer

Szinte az összes pénz- és tőkepiac mozgalmasan indult idén: a részvénypiacok meredeken emelkednek, az olajár egy nagy ugrás után jelentősen visszaesett, szárnyalt az arany. Emellett azonban a devizaárfolyamokban is a szokásosnál nagyobb mozgások voltak, és ebben a forint is élen járt. A két legnagyobb deviza, az euró és a dollár viszonylatában dollárerősödés zajlott: míg az évet az euró 1,12 dolláron zárta, most már csak 1,11-et adnak érte. A dollár a japán jenhez képest is erősödött: az év első napjaiban 109 jent adtak egy dollárért, most már több mint 110-et.

Régiónkban is mozgékonyak voltak azok a devizák, melyeket még nem váltott fel az euró: a lengyel złoty közel egy százalékkal erősödött az euróhoz képest, a cseh korona ugyanezt tette, de egy százaléknál nagyobb mértékben. A forint azonban, míg a másik két önálló visegrádi valuta erősödött, jelentős mértékben, több mint másfél százalékkal gyengült. A hazai valuta elmúlt két évben mutatkozó gyengülésére eddig sem igazán találtunk magyarázatot, a mostani, ráadásul a régiós valutákhoz képest is igen jelentős értékvesztés pedig végképp nehezen értelmezhető: a cseh korona és a lengyel złoty nagyjából 3 százalékot erősödött a forinthoz képest.

Az elmúlt években sokat betegeskedő török líra jól kezdte az esztendőt
Fotó: REUTERS/Murad Sezer

A forint gyengülő trendje immár két éve tart, azt megelőzően hosszú ideig egy szűk sávban mozgott az árfolyam az euróval szemben. A másik két visegrádi valuta eközben nem mutatott trendszerű gyengülést, így a forint hozzájuk képest is tartósan leértékelődik. Ez a forintban magas magyar gazdasági növekedést erodálja nemcsak az ­eurózónához, de a két visegrádi országhoz képest is, ráadásul, ami még lényegesebb: a forintban kedvező béremelkedésből is elvesz a bérfelzárkózás szempontjából, a magyarországihoz hasonló béremelkedési szintet felmutató Csehországhoz és Lengyelországhoz képest pedig egyenesen növekedhet az eltérés.

A román lej nem mozdult az euróhoz képest, a bolgár leva eleve hozzá van kötve, a náluk kissé távolabbi, már nem a régióhoz tartozó, de az elmúlt években sokat gyengülő török líra pedig idén erősödött az euróhoz képest, két százalékkal. Az ukrán hrivnya kissé gyengült, ezen azonban nincs mit csodálkozni, miután tavaly 15 százalékkal értékelődött föl az euróhoz képest, az orosz rubel azonban idén is erősödik, miután tavaly már tíz százalékkal értékelődött fel az euróhoz viszonyítva.