Takaréklángon a globális kibocsátások

Világszerte 19 százalékkal csökkent 2019-ben az elsődleges nyilvános tőzsdei kibocsátások száma, vagyis a londoni piac messze alulteljesítő volt a globális átlaghoz mérve.

A DAX index a hét elejinél utoljára 2017 végén és 2018 elején teljesített jobban Fotó: Reuters

Három éve nem mért mélypontra süllyedt 2019-ben az új tőzsdei kibocsátások száma a globális értékpiacokon, annak ellenére, hogy a tőzsdék árfolyam-teljesítménye jelentősen javult. A Dealogic piaci adatszolgáltató csoport által a Financial Times című londoni üzleti napilapnak összeállított, hétfőn a távirati iroda által ismertetett kimutatás szerint, 2019-ben 1237 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást (IPO) a világ tőzsdéin, ez húsz százalékkal kevesebb, mint tavaly. A Dealogic szerint 2016 óta nem volt ilyen alacsony a tőzsdéken új kibocsátási ajánlatokkal megjelenő cégek száma. Az idei IPO-tranz­akciókkal végrehajtott piaci finanszírozások értéke tíz százalékkal, 188,8 milliárd dollárra csökkent; ez szintén három éve nem mért mélypont.

A kimutatás szerint a legnagyobb mértékben az európai, a közel-keleti és az afrikai térségben esett vissza a múlt évben az elsődleges tőzsdei kibocsátási aktivitás: ebben a régióban 179 IPO-tranzakciót hajtottak végre 2019-ben, negyven százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Ez egyben hétévi mélypont. Ázsiában ötéves mélypontra csökkent az új tőzsdei kibocsátások száma, az amerikai piacokon 15 százalékkal kevesebb vállalat jelent meg új ajánlattal a börzéken, mint 2018-ban.

Mohamed El-Erian, az Allianz-csoport gazdasági főtanácsadója a Financial Timesnak azzal magyarázta a jelenséget, hogy a befektetési inga a nyilvános piacokról a kockázati és magántőkepiacok felé lengett ki. El-Erian szerint most már érzékelhető az inga visszalendülésének kezdete, de a magánpiacok felől a nyilvános piacok felé nehezebb az átmenet.

Európában messze a Londoni Értéktőzsde (LSE) teljesített a leggyengébben, az új IPO-tranzakciók számának mércéjével mérve, de elemzői vélemények szerint ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanság. Az LSE által összeállított éves statisztika szerint 2019-ben mindössze 34 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást a londoni piacokon. Ez 2009 óta nem mért mélypont, és 62 százalékos csökkenés az előző évi új tőzsdei részvénykibocsátások számához képest.

Világszerte 19 százalékkal csökkent a mögöttünk hagyott évben az elsődleges nyilvános tőzsdei kibocsátások száma, vagyis a londoni piac messze alulteljesítő volt a globális átlaghoz mérve.