Magasan szárnyal a svájci valuta

Mindenkori legmagasabb értékéhez közelít a svájci frank az euróval szemben. A valuta a forinthoz viszonyítva is csúcson van, ami utólag is bizonyítja, hogy a frankhitelek forintra váltása helyes döntés volt.

Az alpesi ország fizetőeszköze drágább, mint valaha Fotó: Bach Máté

Öt esztendővel azután, hogy a svájci jegybank képtelen volt útját állni a frank euróhoz viszonyított erősödésének, most újra hevesen erősödik a svájci fizetőeszköz, pedig az már eleve túlértékelt. Egy euróért már csak 1,06 frankot adnak, amire több mint négy éve nem volt példa. Mivel a forint is gyengült az euróhoz képest, a frank drágább, mint valaha: 312 forintot ér.

Az euró húsz évvel ezelőtti bevezetésekor a közös európai fizetőeszköz egy egységéért még 1,6 frankot adtak, ez majdnem reális is volt Svájc és a vele szomszédos eurózónás országok árszínvonalát tekintve (Svájc egy kicsit drágább volt).

A kétezres évekre a svájci frank kamata lényegesen alacsonyabb lett, mint az euróé, és persze sokkal alacsonyabb, mint a legtöbb kelet-közép-európai országé. Utób­biakban – különösen Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Horvátországban és a balti államokban – még olyan magas volt a kamatszint, hogy a nemzeti valutában túl nagy terhet jelentett volna a lakossági hitelfelvétel, ezért végül a bankok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy az igen alacsony kamatozású svájci frankban kezdtek hitelt nyújtani.

Az alpesi ország fizetőeszköze drágább, mint valaha
Fotó: Bach Máté

Ez még az eurózónában is divattá vált, noha ott nem volt olyan nagy a kamatkülönbség. Az árfolyamkockázattal nem foglalkoztak, pedig lehetett sejteni, hogy ha a fél kontinens frankban vesz fel hitelt, akkor ez lenyomja a frank árfolyamát, majd amikor tömegesen törlesztenek, azaz havonta megvesznek egy bizonyos frankösszeget, akkor erősödni fog. A folyamat ezzel önbeteljesítően kedvezőtlen lesz a hiteleseknek.

Így is lett: 2008-ra már 1,7 frankot adtak az euróért, majd a válság során hirtelen leállt a hitelfelvétel, ekkor a frank erősödni kezdett. 2010-ben már csak 1,5 euró volt egy frank, ekkor azonban néhány eurózónás ország válsága miatt menekülődeviza lett a svájci fizetőeszköz, így erősödése felgyorsult. Amikor 2011-ben átlépte az 1,2 ­eurós szintet, a svájci jegybank beavatkozott, és ezen a szinten plafont húzott az árfolyamnak, amit úgy ért el, hogy az 1,2-es szinten bármennyi ­eurót hajlandó volt frankért megvenni.

Ez kihívás volt a spekulációnak: a szint közelében mindenki frankot adott el az euróval szemben, mondván, hogy erősödni nem tud tovább, gyengülni viszont igen, így csak nyerni lehet az ügyleten.

Ezt a bankok és brókercégek is így gondolták, így hagyták, hogy az ügyfelek pénzük értékének akár százszorosáért is nyithassanak ilyen pozíciókat. A svájci jegybank, amikor már sok százmilliárd eurót eladtak neki, 2015. január 15-én úgy döntött, mégsem vállalja ezt tovább, hirtelen megszüntette a plafont. Az első percekben nem is volt kereskedés, az árfolyamot meg sem lehetett határozni: néhány kötés egy euró alatt is született, utána egy darabig beállt a paritás, egy frankért egy eurót adtak. A spekulatív pozíciók tulajdonosai pénzük sokszorosát vesztették el, több brókercég csődbe ment.

A magyar kormány még időben lépett: 2014-ben úgy döntött, át kell váltani a lakossági frankhiteleket, és ezzel limitálni a már addig sem kis veszteséget (a hitelfelvételkor jellemzően 170 forint körül volt az ár, 2014-ben már 250 körül). Az árfolyamgát eltörlése után viszont azonnal 300 forint fölé szökött a frank: ez szerencsére már nem érintette az itthoni hiteleseket, nem úgy, mint a szomszédos országokban, ahol addig nem került sor az átváltásra.

2015 végétől aztán gyengülni kezdett a frank, miután zárult a sok spekulatív pozíció. 2018 elejére már el is érte a korábbi árfolyamgátat, az 1,2 ­eurós szintet, innen azonban újra gyengülni kezdett, a folyamat tavaly fel is gyorsult, mostanra ismét 1,06-nál tartunk. A heves erősödés okát nem tudjuk, viszont ezzel a piac hosszú távon is visszaigazolta, hogy helyes volt a frankhitelek forintra váltása.