A Magyar Nemzeti Bank fontos intézkedéseket hozott

A két lépés – a korábbi intézkedéseket, kiemelten a fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való bővítését és a swaptenderek feltételrendszerének átalakítását kiegészítve – érdemben erősíti a bankrendszer likviditási helyzetét. Az MNB az első hosszú futamidejű hiteltendert szerdán tartja, a kötelező tartalékolás alóli felmentés pedig azonnali hatállyal lép életbe – írták.

A hosszú hiteleszköz fix kamatozású, az eszköz kamatozását az MNB tenderenként határozza meg, a kamat ugyanakkor nem lehet alacsonyabb, mint a tender időpontjában fennálló alapkamat. A program teljes keretösszege korlátlan. Ugyanakkor az MNB az egyes tendereken elfogadott mennyiségeket a likviditás hatékony menedzselése érdekében a mindenkori piaci folyamatok alapján határozza meg.

A hosszú futamidejű fedezett hiteleszköz kiszámítható és fix kamatozású forrást jelent a bankok számára, támogatja a releváns hitelpiacok (vállalati és háztartási hitelpiacok) és kulcsfontosságú pénzügyi piacok (deviza- és kamatswap-piac, állampapírpiac, bankközi piac) likviditását, hozzájárul a pénzpiaci turbulenciák mérsékléséhez, illetve elősegíti a finanszírozási környezet stabilitását – áll a közleményben.

Az MNB a jegybanktörvénynek megfelelően a hosszú hiteleszközt is fedezet mellett nyújtja, a bankrendszer szabadon rendelkezésre álló fedezetei ugyanakkor kiemelkedő mértékűek. A jegybanki hitelműveletek során elfogadható és nem lekötött, fedezetbe került, azaz szabadon bevonható biztosítékok befogadási értéke jelenleg több mint 9600 milliárd forint, amiből a szabadon bevonható értékpapírok több mint 7000 milliárd forintot, a fedezeti kör bővítését követően ugyancsak befogadható nagyvállalati hitelek pedig további csaknem 2600 milliárd forintot tesznek ki – összegezték.

A bankok kötelezőtartalék-előírás alóli felmentése pedig érdemben megkönnyíti a bankrendszer likviditáskezelését, csaknem 250 milliárd forint likviditást szabadít fel a bankrendszerben.

Ezzel az összeggel szabadon rendelkezhetnek a bankok, felhasználhatják a szükséges likviditás finanszírozására, vagy kihelyezhetik a bankközi piacon, ezzel is támogatva a likviditás hatékony újraelosztását.

A kötelező tartalék mértékéig az MNB bankoknak az eddigi gyakorlattal összhangban továbbra is alapkamatot fizet, amennyiben ugyanakkor egy bank kisebb összeget tart a tartalékszámláján, mint a vonatkozó jegybanki rendeletben meghatározott érték, úgy az eddigiekkel ellentétben az MNB nem számít majd fel büntetőkamatot, azaz a bankok mentesülnek a jelenleg érvényes alultartalékolási szankció alól. A kötelező tartalékolási kötelezettség alóli felmentés azonnali hatállyal életbe lép, már a 2020 márciusi tartalékperiódusra is érvényes.