Átlagosan minden hatodik lakásügyletnél vették igénybe a vevők a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss Lakossági lakáshitelezés című összeállításából. Az elemzés szerint 2016 és 2019 első fél éve között az új lakások körében 42 százalékra, a használt lakások vásárlásánál 11 százalékra becsülhető a csok felhasználási aránya. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második új otthont a csok segítségével vásároltak meg vagy építettek fel a családok, emellett nagyjából minden kilencedik használt lakás vételénél játszott szerepet a kedvezmény.
Az összegzés szerint 2016. január és 2019. december között a hitelintézetek több mint 115 ezer alkalommal folyósították a kedvezményt, ami összesen 275 milliárd forint támogatást jelentett az érintett családoknak. A 2018-ban tapasztalt mérsékeltebb bővülés után tavaly a folyósított otthonteremtési támogatások száma csaknem tíz-, összege pedig 21 százalékos emelkedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A csok eddigi négy teljes éve folyamatos felfutást mutat, amiben feltehetően a mostani járványhelyzet okoz majd törést: 2016-ban 20 755, 2017-ben 29 104, 2018-ban 31 202, tavaly pedig 34 232 családnak folyósították a többmilliós támogatási összegeket a bankok.
Az összegzés szerint az év során a lakáshitelezés nagymértékben bővült, de míg 2019 elején inkább a piaci alapú hitelek domináltak, az év második felében ugrásszerűen megnőtt a támogatott hitelek kihelyezése. A családvédelmi akcióterv részeként ugyanis 2019. július 1-jétől használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok mellé igényelhető támogatott kölcsön, ráadásul az ingatlanra szóló 35 millió forintos értékhatár is megszűnt – a támogatott hitel ezzel a nagyvárosi igénylők szélesebb körének vált elérhetővé.
Emellett elindult a falusi csok, amely együttesen nyújt támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra. Mindezek hatására tavaly csaknem kétötödével több államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, miközben összegük majdnem a kétszeresére emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millió forintról 10,1 millióra nőtt. Az állami támogatás nélküli hitelek száma eközben 15 százalékkal csökkent.