Nem drágítással reagáltak a legkisebbek

A kis- és középvállalkozások legalább fele jelentős, több mint harmincszázalékos bevételkiesést szenvedett el márciusban a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap publikált, 98 százalékban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) válaszai alapján készült felméréséből. A bevételkiesés ellenére ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége, nyolcvan százaléka éppen a járvány miatt nem emelt árat, és a továbbiakban sem tervezi. A jelentős keresletcsökkenés a várakozások szerint a következő négy hónapban is kitarthat, a vállalatvezetők becslése szerint legalább fél évre lesz szükségük, hogy a válság előtti árbevételüket elérjék. A tevékenység hosszabb idejű felfüggesztésére jellem­zően a személyes jelenlétet igénylő ágazatokban, egyebek mellett a vendéglátásban és a turizmusban számítanak a szereplők.

A kkv-szektor nem bocsátaná el az alkalmazottakat, ugyanakkor a válság előtti foglalkoztatotti létszám megtartására a legtöbb válaszadónak mindössze két hónapig van fedezete. Kisebb-nagyobb elbocsátásokra a vezetők 37 százaléka szerint szükség van az adott cégnél, de többen vannak azok a vállalkozók, akik a távmunkára, az otthoni munkavégzés megszervezésére vagy a fizetett szabadságok kiadására, részidős foglalkozásra törekednek, tehát nem a leépítéseket látják megoldásnak. Viszonylag magas, 35 százalékos arányban válaszoltak a költségnövekedésre, a dolgozó fizetés nélküli szabadságolási lehetőségénél a cégek.

A válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, a közterhek és a bérek kifizetése rója a legnehezebb terhet a munkáltatókra. A vállalatok fele legfeljebb egy hónapig képes fenntartani a fizetőképességét a helyzet kezelése nélkül. Ugyanakkor a cégek negyven százaléka kölcsön felvételével számol, elsősorban a bérköltségek kifizetésére.