Kilenc százalékkal nőttek a keresetek márciusban hazánkban

A január-márciusi időszakban 4,6 százalékkal nőtt a reálkereset. A pénzügyi és biztosítási tevékenység fizetett legjobban, legkevésbé a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén érte meg dolgozni.

Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–márciusban a bruttó átlagkereset 384 200, a nettó átlagkereset 255 500 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A fontosabb márciusi adatok:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,0 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A január–márciusi időszak számai:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 384 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 393 900 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 255 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 264 000 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 358 400 forintra becsülhető, ami 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (682 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 200 forint). A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,3 százalékos növekedése mellett.

Kevésbé érződik a leállások hatása

A világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait és azt is jelentős látenciával, ahogy azt látjuk is a márciusi adatokból – reagált az adatokra Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Mivel egyrészről jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése illetve több ágazatban – és a közszférában – az idei évre már elfogadott jelentős emelési megállapodások születtek. Másfelől a munkaerőkínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak minimális az esélye. Ágazati szinten a leginkább érintett terület a teljes kereslet kieséssel szembesülő és elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmus, vendéglátás – ezekben a szektorokban a legjelentősebb a fizetés nélküli szabadságra küldöttek aránya is –, míg például a szintén leálló légiközlekedésben a pilótákat és a technikai személyzetet szinte lehetetlen lenne gyorsan pótolni újraindulás esetén, így itt inkább a megállapodásra törekednek a cégek. A kiskereskedelem és logisztika esetében pedig itthonról és külföldről is érkeztek hírek, hogy béremeléseket hajtottak végre a vállalatok a megnövekedett kereslet és a „veszélyes” munkavégzés elismeréseként.

A Takarékbank vezető elemzője szerint az idén valamivel hét százalék felett alakulhat a bérdinamika.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője pedig elmondta: „Az előző két hónapban látott bérstatisztikához passzol a mostani adatsor, azaz a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése húzta fel az átlagbéreket, a járvány hatása egyelőre csak részben látható a számokon.” Szerinte a tavalyi kiemelkedő több mint 11 százalékos béremelkedéshez, valamint a nettó reálbérek tavalyi 7,7 százalékos növekedéséhez képest kevésbé lesz tempós idén a bérdinamika. „A koronavírus-járvány miatt megugrik a munkanélküliség, emiatt – az utóbbi évekkel ellentétben – a cégeken nem lesz kényezer, hogy emeljék béreket” – tette hozzá. A szakemberi szerint a reálbéreknél az idei év egészében 5 százalék körüli emelkedés lehet a reális.