Egyre közelebb Budapest és Belgrád

Nagy közös magyar–szerb infrastruktúra-fejlesztésekről fognak szólni a következő hónapok, évek – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban. A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kivitelezési szerződése májusban lépett életbe, miközben a szerb oldalon már haladnak a munkák: néhány hete törték át a vágat falát a Fruška Gora hegység gyomrában épülő Čortanovci vasúti alagútban.

Eljött a gazdasági intézkedések ideje a járvány kezelése után, és ha a védekezés során szorosan együttműködünk, akkor mind Szerbia, mind Magyarország újra nagyon komoly sikereket érhet el – hangsúlyozta Szijjártó Péter Belgrádban. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az elkövetkezendő hónapok és évek a nagy közös infrastruktúra-fejlesztésekről fognak szólni Szerbia és Magyarország együttműködésében. Felújítjuk a Belgrád és Budapest közötti vasútvonalat, megújítjuk a Szabadka és Szeged közötti vasútvonalat, valamint új gázvezetéket építünk, amely délről, a Török Áramlat gázvezetékből fog gázt szállítani Közép-Európába – mondta a tárcavezető.

A Belgrád és Budapest közötti vasútvonal része az új selyemútnak, amelynek a görögországi Pireusz kikötőjétől Budapestig vezető szakaszán található a közösen felújítandó vasút is. A cél az, hogy a nyílt pályán a vonatok 160 kilométeres óránkénti sebességet, városon belül pedig 100 kilométeres óránkénti sebességet tudjanak elérni. A Belgrád–Budapest gyorsvasút építői a szerb oldalon már jelentősen előrehaladtak a munkálatokkal. Néhány hete törték át a vágat falát a Fruška Gora-hegység gyomrában épülő Čortanovci-alagútban: az 1156 méter hosszú második vágat fúrását június 5-én fejezték be, míg az első, 1086 méter hosszú vágatban április 3-án találkoztak a fúrópajzsok. Az alagút két párhuzamos vágatból áll, amelyek hosszúsága összesen 2242,5 méter. Ugyanennek a fejlesztésének a része egy csaknem három kilométer hosszú, kétvágányú völgyhíd is.

A Čortanovci-alagút a közép-európai régió legjelentősebb vasútiműtárgy-építkezése. A munkálatok összértéke eléri a 337 millió dollárt, az Orosz Föderáció hiteléből épül, és az orosz állami vasút tulajdonában lévő RZD International hajtja végre. A teljes építési projekt során több mint 300 ezer köbméter talajt ástak ki, több mint 170 ezer köbméter betont, csaknem 12 ezer tonna vasalást és acélszerkezeteket építenek be. A 40,4 kilométeres Ópazova–Újvidék közötti útvonalon ötszáz-ezer munkás dolgozik naponta. Az RZD újítja fel az Ópazova–Újvidék nagy sebességű, kettős vágányú vasútvonal további részét is. Jelenleg 28 műtárgyat építenek, például viaduktokat, gyalogos-felüljárókat és hidakat. Az állomásokat szintén újjáépítik. Az RZD szerint ezekkel a munkákkal 2023 és 2025 között végeznek.

A Belgrád–Újvidék után a tervek szerint összesen 33 hónap alatt készül el majd az Újvidék és Kelebia, a magyar határ közötti szakasz. Ez egy 108 kilométer hosszú vasúti pálya, amelyen kilenc vasútállomást újítanak fel, három újat építenek, emellett 49 aluljárót, illetve felüljárót létesítenek. Verbászon épül egy 1600 méter hosszú völgyhíd is, amelynek elkészültével a vasútvonal gyakorlatilag a város felett halad majd. Magán a viadukton lesz a vasútállomás is. A munkálatok összértéke 943 millió euró.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére szóló szerződés május 20-án lépett életbe, miután létrejött az ennek finanszírozásáról szóló hitelszerződés a kínai Exim Bank és a magyar állam között. A megállapodás értelmében a kivitelező a Budapest, Soroksár és Magyarország déli vasúti határállomása, Kelebia közötti szakaszon tervezheti és építheti meg a közlekedési nagyberuházást. A 150 kilométer hosszú vasútvonal teljes egészében felújítandó.

A vonal magyar és szerbiai szakaszának megépítésével három és fél óra alá csökkenthető a jelenlegi nyolcról a Budapest és Belgrád közötti menetidő, ami jelentősen felgyorsítja a Balkánra tartó, illetve onnan érkező vasúti személy- és áruforgalom haladását.