Meglepő következményei lesznek a december 24-i munkaszüneti napnak

Megszavazták a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását. A kiskereskedelemben, a munkáltatóknál és az ellátórendszerben is azonnali átrendeződést hoz a döntés.

Az új munkaszüneti nap sokmindent átír Fotó: AFP

Az átállás már elkezdődött a korábbi években

A legközvetlenebb hatást a kiskereskedelem érzi meg, ahol már az elmúlt években is erős öntevékeny folyamat indult el. Számos nagy nemzetközi és hazai üzletlánc – köztük a Lidl, a Rossmann, az OBI, a Jysk vagy a Penny – már a jogszabályi kötelezés előtt önként úgy döntött, hogy december 24-én zárva tartja üzleteit, engedve a munkavállalói nyomásnak és a krónikus munkaerőhiányból fakadó megtartási kényszernek. A törvényi szintű lezárás ezt a piaci gyakorlatot teszi általánossá, egyúttal kiegyenlíti a versenyfeltételeket az ágazatban. Korábban ugyanis azok a láncok, amelyek a dolgozók javára bezártak, rövid távú bevételkiesést kockáztattak azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek délig vagy kora délutánig nyitva tartottak.

Kihívás lesz a logisztika átrendezése

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a piaci elemzők visszajelzései alapján

a kötelező zárvatartás nem csökkenti érdemben a teljes ünnepi kiskereskedelmi forgalmat, csupán időben sűríti össze azt.

A vásárlók a szenteste délelőttjére halasztott beszerzéseket kénytelenek előrehozni december 22-re és 23-ra. Ez a koncentráció azonban rendkívüli logisztikai terhet ró az áruházakra: az árufeltöltést, a kasszák kapacitását és a raktári utánpótlást úgy kell átütemezni, hogy a csúcsnapokon ne alakuljon ki áruhiány vagy kezelhetetlen torlódás. 

A kisebb, családi tulajdonú üzletek és a piacok kereskedői számára a döntés vegyes következményekkel jár; számukra a szenteste délelőttje hagyományosan erős, magas árrésű forgalmat hozott az utolsó pillanatos vásárlók miatt, amelyet most a megelőző napok kiélezett versenyében kell behozniuk.

A munkavállalói oldal és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) üdvözölte a lépést, hiszen a kereskedelemben dolgozó több százezer ember számára eddig a december 24-i délelőtti műszak utáni hazaút szinte lehetetlenné tette a nyugodt ünnepi készülődést.

Előre látható és nem várt kritika is érkezett

Ugyanakkor a munkaadói szervezetek, köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), rendszeresen felhívják a figyelmet a makrogazdasági összefüggésekre. Egy újabb fizetett munkaszüneti nap bevezetése a termelő szektorban, az iparban és a feldolgozóüzemekben közvetlen kibocsátáskiesést jelent, miközben a folyamatos munkarendben vagy ügyeletben működő területeken – a közlekedéstől az energetikán át a vendéglátásig – a munkaszüneti napi bérpótlékok kifizetése növeli a vállalkozások bérköltségeit.

Sajátos és kritikus módon reagált a változásra az egészségügyi és ellátórendszer, köztük az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ).

A vérellátás biztonsága szempontjából az év végi ünnepek napjai hagyományosan a legnehezebb időszakok közé tartozik: a munkaszüneti napok torlódása miatt kevesebb a kihelyezett munkahelyi és intézményi véradás, a lakosság pedig az utazások és a családi programok miatt nehezebben mozdítható.

Ha december 24-e is teljes munkaszüneti nappá válik, az egybefüggő leállás meghosszabbodik, a vérkészítmények – különösen a mindössze öt napig felhasználható vérlemezkék – lejárati ideje miatt pedig elengedhetetlenné válik a december 23-a előtti napok fokozott mobilizációja és az ünnepek közötti rendkívüli véradási napok megszervezése a kórházi ellátás folyamatossága érdekében.

A december 24-i munkaszüneti nap végül egy alulról építkező piaci folyamatot emelt törvényerőre, a gazdaság egészét tekintve azonban új alkalmazkodási kényszert teremt: a vállalatoknak és a kritikus közszolgáltatásoknak szűkebb időablakban, feszesebb szervezéssel és magasabb pótlékköltségek mellett kell biztosítaniuk az év végi csúcsidőszak zavartalan működését.