Kedvező változás a költségekben a lakáshitelt felvevőknek

A fix kamatozású lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója 4,4 százalékos volt az első fél évben, szemben az egy évvel korábbi 5,09 százalékkal.

A járványhatás ellenére tartja magát a lakáshitelpiac: bár a koronavírus-járvány tavasszal visszafogta a lakáshitel-felvételi kedvet, a féléves adatok kedvezőnek mondhatóak, a szerződéses összeg minimálisan csökkent, gyakorlatilag stagnált – derül ki a Money.hu legfrissebb – hivatalos jegybanki adatokat – feldolgozó összeállításából.

Idén januártól június végéig összesen 445 milliárd forint új lakáshitelre kötöttek szerződést a bankok az érintettekkel, ez az egy évvel korábbi 456 milliárd forinthoz képest mindössze háromszázalékos visszaesést jelent. Az is lényeges, hogy az új lakáshitel-szerződések összege júniusban 68 milliárd forintra rúgott, ami ötmillió forinttal haladja meg a májusi – az idei havi mélypontot jelentő – 63 milliárd forintot.

Vezetnek a fix kamatok

Az első félévre jutó 445 milliárd forinton belül mindössze egy százalékos volt a rizikós, változó kamatozású lakáshitelek aránya. Ezeknél az jelenti a kockázatot, hogy a kamat, így a törlesztőrészlet 3-12 havonta változhat, kedvezőtlen esetben akár emelkedhet – jegyzi meg az összeállítás.

A hitelfelvevők már régóta a kiszámítható havi kiadást jelentő fix kamatozású hiteleket részesítik előnyben, ezek adják az lakáshitelek döntő többségét. Vannak 1–5 évig, 5–10 évig vagy annál hosszabb időre rögzített kamatozású lakáshitelek, utóbbiak számítanak a legbiztonságosabbnak. A több mint tíz évig fix kamatozású hitelek egyre népszerűbbek, az idei első fél évben már 14 százalékos volt a részesedésük az új lakáshitelek piacán, míg a múlt év első felében, alacsonyabb, tízszázalékos volt az arányuk. Tehát egyre többen választják a legbiztonságosabb, leghosszabb időre garantált törlesztőrészletet biztosító lakáshiteleket. Kedvező a hitelfelvevők szempontjából, hogy a fix kamatozású lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója 4,4 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 5,09 százalékkal. Azaz olcsóbbak lettek ezek a lakáshitelek.

Bővülés az államilag támogatott hiteleknél

Az államilag támogatott lakáshiteleknél továbbra is masszív bővülés látható, az idei első fél évben összesen 77 milliárd forint értékben kötöttek szerződést támogatott lakáshitelekre az érintettek, ez 73 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A növekedésben nagy szerepe van annak, hogy tavaly júliustól jóval többen vehették igénybe a kedvezményes konstrukciókat, például azóta a kétgyermekes családok is igényelhetnek maximum tízmillió forint kölcsönt használt lakás vásárlására.

A támogatott lakáshitelek esetében ez azért volt fontos lépés, mert Magyarországon az újonnan felvett összes lakáshitel többsége – közel hetven százaléka – használt lakások megvételére megy.

A támogatott lakáshitelekkel szemben a piaci feltételekkel igényelhető hitelek a másik irányba mentek: összegük az idei első félévben 365 milliárd forintot tett ki, ez pedig tízszázalékos visszaesést jelent. Utóbbiak iránti visszafogott kereslet elsősorban a koronavírus-járvány számlájára írható, sokan ugyanis a bizonytalan helyzet miatt elhalasztották a hitelfelvételt. Hosszabb távon a Money.hu szakértői szerint – a járvány miatti bizonytalanság enyhülésével, megszűnésével – újból lendületet kaphat a magyar lakáshitelpiac.

Jelentős különbségek az anyagiakban

A Money.hu elemzése szerint kedvező, hogy a jegybanki adatok szerint 4,4 százalékra mérséklődött a fix kamatozású lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója, ami lényegében megegyezik a teljes hiteldíjmutatóval (thm).

Minden lakáshitel-felvételt tervező számára különösen fontos, hogy alaposan nézzék át a családi költségvetést, mielőtt belevágnak a kölcsönbe. Ugyanígy lényeges és zsebbe vágó szempont, hogy áttekintsék a teljes banki kínálatot, azok között ugyanis jelentős különbségek lehetnek. A Money.hu lakáshitel-kalkulátora szerint augusztus elején egy 12 millió forintos, húszéves futamidejű lakáshitelre a legkedvezőbb ajánlatoknál a törlesztőrészlet 76-78 ezer forint volt. Ezzel szemben a legdrágábbaknál 85-100 ezer forint is lehet. Vagyis a teljes visszafizetendő összeg több mint ötmillió forinttal lehet magasabb.

Az elemzés kitér arra is, hogy az év végéig 5,75 százalékos thm-plafonnal, jövő januártól azonban már magasabb thm-mel igénybe vehető személyi kölcsönök piaca júniusban felélénkült. Ebben a hónapban ugyanis a bankok közel 24 milliárd forint összegben kötöttek szerződést személyi kölcsönökre. Ez ugyan elmarad az egy évvel korábbi 47 milliárdtól, de bőven meghaladja az idén áprilisban és májusban a járvány miatt elért 13, illetve 19 milliárd forintot.

Mivel a thm-plafon csak december végig él, a személyi kölcsönöknél elsősorban a jövő januártól érvényes kamatokat és thm-et kell nézni. Ezek között a lakáshitelekhez hasonlóan jelentős eltérések lehetnek.