A forint gyengülése is feljebb srófolta az augusztusi inflációt

Az infláció és a maginfláció augusztusi emelkedésében a dohány és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a magas élelmiszerárak és a forint gyengülése jelenik meg – értékelték szinte egyhangúlag piaci elemzők a szerdán megjelent, legfrissebb statisztikai adatokat. Az alapkamat emelésével viszont nem számol a piac.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az esztendő utolsó nyári hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy esztendővel korábbiaknál. Az éves maginfláció – vagyis a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított mutató – a júliusi 4,5 százalékról 4,7 százalékra nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva összességében azonban nem változtak az árak – összegzett a KSH.

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az éves inflációs adatot a gazdaság újraindulásához kapcsolódó, a keresleti és kínálati viszonyok hirtelen eltolódásából adódó átárazások erőteljesen befolyásolták. A jegybank elemzése rámutat: a dohánytermékek esetében folytatódott a júliusi jövedékiadó-emelés begyűrűzése, így az adóhatás önmagában 0,5 százalékponttal növelte meg a maginflációt. Ugyanekkora mértékűre tehető az üzemanyagok és dohánytermékek indirekt adóemelésének hatása a teljes fogyasztóiár-indexben is.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője külön kiemelte, hogy a maginfláció még mindig négy százalék feletti értéket mutat. Úgy vélekedett, egyáltalán

nem lenne meglepő, ha a jegybank erősítené kommunikációjában, hogy nőttek az inflációs kockázatok és szigorítást helyezne kilátásba, amennyiben a továbbiakban sem enyhülne az árnyomás.

Ugyanakkor talán még túl korai lenne szeptemberben kamatemelést várni, hiszen a következő hónapokban már egyértelműen lassuló árdinamikára lehet számítani a bázishatás, a csökkenő olajárak és a koronavírus okozta erős, kínálati oldalon jelentkező inflációs nyomás enyhülése miatt – tette hozzá.

A következő hónapokban a magasabb üzemanyagárak miatt az infláció négy százalék közelében maradhat
Fotó: Mirkó István

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is úgy ítélte meg, hogy igen erőteljes árnyomást jelez a maginfláció megugrása. Előrejelzése szerint a következő hónapokban a magasabb üzemanyagárak miatt az infláció négy százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet. Így idén 3,6 százalékos átlagos infláció alakulhat ki a tavalyi 3,4 százalék után – jelezte a szakember. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában felhívta a figyelmet, hogy a jegybanknak a korábbiaknál nagyobb figyelmet kellene fordítania az inflációs folyamatokra. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egyenesen úgy ítélte meg, hogy mind a fő inflációs mutató, mind a maginfláció a plafon közelébe érhetett. Szerinte szeptemberben hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható.