– A hazai bankszektor digitális javaslatai a veszélyhelyzet idején egy csapásra időszerűvé váltak. Egyes szolgáltatások területén az elmúlt időszakban annyit fejlődtek a digitalizációs megoldások, amelyhez máskor tíz évre van szükség – mutatott rá a Magyar Bankszövetség alelnöke a minap a Portfolio konferenciáján. Becsei András kiemelte: a pénzforgalomban, a veszélyhelyzet kihirdetését követően, két nap alatt hatalmasat nőtt a készpénzfelvétel, majd közvetlenül ezután jelentősen felduzzadt az internetes vásárlási és a kártyás fizetési forgalom is. A netbankok használata pedig a január–februári időszakhoz képest a március–júniusi periódusban 12 százalékkal ugrott meg, ami óriási változás.
Nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig bőven van mit behoznunk a lemaradásból: az átutalásokat és betételhelyezést kivéve szinte minden területen lemaradásban van a hazai szektor – derül ki a Deloitte 2020-as globális banki érettségről készült felméréséből, amelyben kilenc magyar bankot hasonlítottak össze 309 másik európai hitelintézettel. A hiányosságok között emelik ki, hogy például mobil számlanyitásra számos külföldi banknál van lehetőség, míg Magyarországon jelenleg egynél sem, ahogy a befektetési, hitelezési digitális megoldások is elmarad az európaiaktól – mutatott rá a Deloitte partnere. A szemrevételezett bankok egyedül az online átutalások és a betételhelyezés területén teljesítenek jól – fűzte hozzá Michael Wodzicki.
A magyar bankszektor vezetői szerint 2020 szeptemberében nem kérdés, hogy a digitális eszközöket használják az ügyfelek és a digitális banki szolgáltatások igénybevételének növekedése várható a válság után is.
Az azonnali fizetési rendszer sikeres márciusi startja és a lehetőségek szeptemberi bővülése mellett az elmúlt egy évben megvalósult elektronikus megoldás a banki folyamatokban az e-személyi alkalmazása az ügyfél-hitelesítés során. Továbbá a plasztiklapon szereplő chip a jövőben alkalmazható pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó erős ügyfél-hitelesítéshez is. Ugyancsak jelentősen könnyítheti az ügyintézést a papíralapú dokumentumok hiteles elektronikus másolatának alkalmazása és az e-ingatlan-nyilvántartás is.
A következő nagy kihívást a 2021. január 1-jétől életbe lépő változás jelenti, amikorra 60 ezer kereskedőt kell bekötni az elektronikus fizetési rendszerbe, s mindenhol fizethetünk majd elektronikusan. A kisboltok közül azonban ezt a folyamatot sokan igyekeznek lassítani, hiszen a kártyás fizetés költségét a kiskereskedők állják, ami terhet jelent számukra a fizetésforgalom esetében. Vagyis nem kizárt, hogy komoly csúszás várható a határidő betartásában.
