Hétezermilliárd forint lapul a lakosság zsebében

Tovább gyarapodott októberben a hazai forgalomban lévő készpénzmennyiség. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint hetvenmilliárd forintot meghaladó növekményt az alacsony kamatkörnyezet és a tradicionális kockázatkerülés mellett ma már egyértelműen a válság miatti óvatosság és a megváltozott fogyasztói magatartás magyarázza.

Budapest, 2016. január 3. Megújított húszezer forintos bankjegyek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 és 2018 között folyamatosan újítja meg a jelenlegi bankjegysorozat címleteit. A 10 000 forintos után a második elem a megújított 20 000 forintos bankjegy, amelyet 2015. december 14-tõl hozott forgalomba a bank. A régi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban. MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faluldi Imre

Töretlenül növekszik Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, októberi előzetes statisztikai mérlegéből kiderül, hogy a szeptemberi 7058 milliárd forintról október végére megközelítette a 7130 mil­liárd forintot a szabadon lévő, azaz nem lekötött és nem befektetett bankók és érmék mennyisége. Ez több mint hetvenmilliárd forintos növekmény.

Még mindig sokan ragaszkodnak Magyarországon a készpénz használatához, akár óvatosságból, akár a tradíciók miatt
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Ennek okaként korábban sokan a tartósan alacsony kamatkörnyezetet és a lakosság óvatosságát, akár egy esetleges válságra való felkészülését emlegették. A válság valósággá vált, ám annak hatása a készpénzállományra kettős: tovább fokozta az óvatos gyűjtögetés gyakorlatát, vagy legalábbis sokan elhalasztják a vásárlásokat, nagyobb pénzköltéseket. Másfelől viszont a koronavírus-járvány szinte minden fronton felgyorsította a digitális megoldások fejlesztését és alkalmazását, amely pedig éppen a készpénzforgalom és a készpénztartás ellen hat – mutatott rá kérdésünkre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közpénzügyi tanszékének docense.

Novoszáth Péter szerint érthető reakció, hogy az emberek a növekvő bizonytalanságok közepette még több, könnyen mobilizálható készpénzt tesznek félre. Pedig, mint fogalmazott, ma is vannak kedvező hozammal kecsegtető befektetések: így például a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke bő egy hete átlépte az ötezermilliárd forintot és a babakötvények iránt is tartósan magas a kereslet. A biztos forrásnak azonban, megszokásból és a tradíciók miatt, ma is a legtöbben a készpénzt tartják.

A szakember szerint

nem elhanyagolható a készpénzállomány jövőbeli alakulása szempontjából az a január elsejétől életbe lépő változás, amely szerint a kereskedő köteles lesz biztosítani a fogyasztónak az elektronikus fizetés lehetőségét.

Ugyanakkor a járványhelyzet mindenki reménye szerint javuló kilátásaival és a kereslet, illetve a fogyasztás újbóli felfutásával a nagy mennyiségű készpénzállománynak rejtett inflációs veszélye is van. Ez utóbbi kockázat felett már csak azért sem szabad szemet hunyni – figyelmeztet Novoszáth Péter –, mert a hazai, októberben 3 százalékos, egy évre visszatekintő infláció régiós viszonylatban még mindig nem számít alacsonynak. A maginfláció 3,8 százalékos szintjére pedig továbbra is oda kell figyelni.