Az NHP Hajrá kiemelten népszerű a kkv-k körében

A hitelek jelentős részét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar vállalkozói vették fel.

Budapest, 2012. január 17. MNB feliratú felfestés látható a Magyar Nemzeti Bank épülete előtti parkolóban a Szabadság téren. Az Európai Bizottság másik két kérdés mellett a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatban kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Idén új ciklus indul a magyar gazdaságban, amelynek két fő meghatározója a költségvetési egyensúly helyreállítása és a beruházási ráta minél magasabb szintre emelése. Ezek az adottságok biztosították az alapját a múlt évet megelőző időszakban is a sikeres gazdasági teljesítménynek – jelentette be kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az intézmény idei első online sajtótájékoztatóján. Mint Patai Mihály fogalmazott: a fiskális egyensúly felborulása szomorú, de szükséges folyamat volt. Idén már biztosan jobb lesz az államháztartás helyzete, de a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés után a régi kerékvágásba várhatóan majd csak 2022-ben térnek vissza a folyamatok.

A beruházási ráta, amely a 2020. esztendő előtti időszakban 25-30 százalékos szinteken is állt, a követező időszakban megindulhat újra felfelé.

A vállalati szektor fejlesztéseiben, beruházásaiban pedig kiemelt jelentősége van az MNB Növekedési hitelprogram legújabb konstrukciójának – hangsúlyozta a szakember.

Patai Mihály, az MNB alelnöke szerint a fiskális egyensúly felborulása szomorú, de szükséges folyamat volt
Fotó: MTI/Soós Lajos

Mint ismeretes, az NHP Hajrát a jegybank 2020 áprilisában indította el, amely minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széles körű felhasználási lehetőséggel biztosít kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a kis és közepes vállalkozói (kkv) szektornak. A konstrukció iránt az indulás óta jelentős az érdeklődés: tavaly év végéig 1473 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, több mint 21 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan. A Monetáris Tanács tavaly novemberi döntésével 1000 milliárd forinttal emelte meg az eredeti 1500 milliárd forintos keretösszeget, így a program 2021-ben is számos vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja majd segíteni – emlékeztetett Pulai György, az MNB igazgatója.

A jegybank adatai szerint az NHP Hajrá konstrukció keretében tavaly a már megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 13 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.

A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. A programban jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikro-vállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Az NHP Hajrá sikerességéhez azonban támogató bankrendszer is szükséges, ezért az MNB 2020 júliusában megalapította a Növekedési hitelprogram Hajrá kiválósági díjat, amelyet az elmúlt negyedév teljesítménye alapján most a Magyar Bankholding Zrt. nyert el.