Ismét maglev vonatokat tesztelnek Németországban

Ismét feléled a mágnesvasúti technológia Németországban: a kínai CRRC járműgyártó igénybe kívánja venni az észak-németországi tesztpályát, amelyet a német fejlesztők egy évtizede nem használnak. A CRRC vadonatúj, óránként 620 kilométeres sebességre képes járműveit teszteli majd Németországban.

2021. 04. 09. 8:30
Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megerősítette a hírt a Transrapid Emsland tesztpályáért felelős Industrial Plant Operating Company (IABG), hogy a CRRC megkereste a helyszín újbóli megnyitásával kapcsolatban – tette közzé Railjournal.com. A kínai CRRC a német maglev technológiát fejlesztő Thyssen-Krupp engedélyével folytatta Kínában a Transrapid járművek fejlesztését. A CRRC legújabb, CRRC600 sorozatú maglev vonatát a tervezett 400 kilométeres, 14,1 milliárd dolláros maglev pályán vetik be, amely Sanghajt és Hangcsout köti össze. A projektet 2020-ban jelentették be, és várhatóan 2035-re fejeződik be a kiépítése.

 

Kínában fejlesztik legnagyobb ütemben a nagy sebességű vasúti hálózatot Fotó: Reuters

Miközben Kínában használták és továbbfejlesztették a német mágnesvasút-technológiát, a német tesztpálya sorsa mostanáig az enyészet volt.

Öt évvel ezelőtt megkezdték a bontási munkákat, ám azok az emslandi telephelyen nagyrészt az értékes elektromos berendezések újrahasznosítási célú leszerelésére összpontosultak. Ezzel szemben a tesztpálya egyik betonszerkezetét sem bontották le, ugyanakkor a létesítmény újbóli megnyitásához nemcsak új elektromos berendezésekre, de a 31 kilométeres vasbetonpálya felújítására is szükség van.

A kihasználatlanul álló pálya korábban is szóba került mint a hyperloop lehetséges tesztelési színhelye. Úgy gondolták, hogy a meglévő betonszerkezetek tarthatnák akár a hyperloop csövét is, ha már a maglev technológia fejlesztése végleg lezárult Németországban. A pályát 1980 és 1983 között építették, és 2010-ig a Transrapid maglev prototípusainak a tesztelésére használták, 2011-ben azonban minden tesztet leállítottak. A bezárást egy halálos baleset előzte meg, amely 2006. szeptember 22-én 23 ember életét követelte.

A Transrapid járműveket nagy sebességre tervezték, óránként akár ötszáz kilométeres sebességgel is haladhattak, és 156 utas fért el a fedélzetükön.

Annak ellenére, hogy a német kormány és az ipar az 1960-as évek vége óta 850 millió euró összegű kutatási és fejlesztési pénzt ölt bele, a Transrapid technológia egyetlen megvalósult üzlete Kínában jött létre: a harminc kilométer hosszú vonal a Sanghaj-Putungi repülőteret köti össze a Longyang Road metróállomással a várostól délkeletre.

Az 1990-es évek végén Németországban javaslatot tettek egy maglev vonal létesítésére, amelyet Berlin és Hamburg között építettek volna meg. Emellett egy rövidebb, a müncheni repülőtér és a müncheni főpályaudvar közötti Transrapid-vonal tervezési munkáit is megkezdték, de a projekt végül 2008-ban leállt.

A Transrapid egy német fejlesztés, amely mögött a Siemens AG és a ThyssenKrupp Transrapid GmbH állt. Az első prototípusok készítése 1969-ben kezdődött, a legújabb változatot, a Transrapid 09-est 2007-ben mutatták be. Míg Németországban gyakorlatilag befejeződött a mágnespárnán lebegő vasút fejlesztése, addig a technológiát megvásároló Kínában azóta is folyik az ez irányú tervezés. A legutóbbi modell,

a CRRC600 óránként 620 kilométeres sebességgel haladhat majd, köszönhetően a magas hőmérsékletű szupravezető (HTS) maglev technológia használatának.

A Maglev.net adatai szerint az új jármű fejlesztése hatvanmillió jüanba (9,3 millió dollár) került. Óránkénti 620 kilométeres végsebességével ez a leggyorsabb maglev vonat, 115-tel előzve meg a japán SCMaglevet. A fejlesztők azon dolgoznak, hogy ezt a sebességet óránként 800 kilométeresre tornásszák fel. Miközben a japán Chuo Shinkansen maglev vonal folyékony héliumot használ mínusz 269 Celsius fok hőmérsékleten a szupravezetés érdekében, addig a kínai magas hőmérsékletű szupravezető maglev folyékony nitrogént használ, amely jelentősen csökkenti a költségeket. A HTS-technológia a vonatot áram nélkül is képes lebegtetni, és így akár emberi erővel is megmozdítható. Ennek bemutatására a helyszínen egy riporter egy ujjal nyomta odébb a 12 tonnás, lebegő mozdonyt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.