Az adatok feljegyzésének kezdete, vagyis 1999 óta még nem regisztrált olyan magas megtakarítási rátát az Európai Unió statisztikai hivatala, mint a tavalyi második negyedévben. Igaz, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a 24,6 százalékról a július-szeptemberi időszakra már jelentősen, 17,3 százalékra csökkent a mutató, még ez is a valaha volt a második legnagyobb érték – hívja fel a figyelmet elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az elmúlt időszakban a háztartások fogyasztása gyorsabban, 3,7 százalékkal csökkent, mint a bruttó rendelkezésre álló jövedelmük (0,8 százalékkal). Magyarországon a háztartások megtakarítási rátája a 2019-es adatok szerint nagyjából 11 százalék volt, ugyanez a mutató Csehországban 12,4 százalékot, Szlovákiában 10,2 százalékot, míg Lengyelországban 3,6 százalékot ért el. A lengyel mutató ezzel – Görögország és Ciprus ideiglenes értékeitől eltekintve – a legalacsonyabb volt az uniós tagországok között. A legmagasabb arányt pedig Németország hozta a maga 18,4 százalékos értékével.
Az Eurostat legfrissebb, 2020. harmadik negyedéves adatai viszonylatában a legkisebb adatot Spanyolország produkálta 4,81 százalékkal, míg a legmagasabbat Írország közel 21,5 százalékkal. A V4-es országok esetében Csehország 15,3, Lengyelország 5,4, Magyarország 15, Szlovákia pedig ötszázalékos szintet ért el.
Ezek az adatok jó alapot teremthetnek arra, hogy megértsük az új típusú koronavírus-járvány idején megfigyelhető megtakarítási viselkedést – mutat rá elemzésében a gazdasági portál. Az már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-ra vonatkozó adataiból is jól látható, hogy
a magyar lakosság jól vizsgázott: a fogyasztás helyett a váratlan helyzetekre való felkészülést, a tartalékolást választotta.
A háztartások pénzügyi vagyona a tavalyi év végére átlépte a 66 ezermilliárd forintot, amely kilencszázalékos állománynövekedést és 8,4 százalékos pénzügyivagyon-emelkedést takar.
A világ legnagyobb gazdaságaiban a fogyasztók mintegy 2,9 ezermilliárd dollár extra megtakarítást halmoztak fel a pandémia alatt, miután a lezárások miatt a szokásosnál jóval kevesebbet tudtak költeni – ez a Bloomberg összeállításából derül ki. Kínában 430 milliárd dollárral, Japánban háromszáz milliárd dollárral, az euróövezet legnagyobb országaiban 387 milliárd euróval, míg Németországban 142 milliárd euróval nőtt az extra (az egészséges növekedésen túlmutató) megtakarítások összege tavaly. Az extra megtakarítások mintegy fele az Egyesült Államokban halmozódott fel.
