A baloldalnak nem a nemzet az első

– A baloldalon az euró bevezetésének kérdése nem racionális, hanem sokkal inkább érzelmi kérdés. Az ő értelmezésükben ez egy ideo­lógiailag motivált – a még szorosabb integráció irányába tett – lépés lenne, ami az Európai Egyesült Államok létrehozása irányába mutatna – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza beszélt az egykulcsos adó előnyeiről és arról is, hogy mivel járna, ha a baloldal visszaépítené a 2010 előtti gazdaságpolitikát.

Szakáli István Loránd: Egyre több a távol-keleti befektető, ami a keleti nyitás politika sikerét jelzi Fotó: Andras Eberling Forrás: Éberling András

Mindezek az eredmények azt vetítik elő, hogy hazánkban a beruházások termőre fordulásának köszönhetően versenytársainknál gyorsabb lehet a kilábalás a válságból.

– A befektetések jó része már nem csak nyugati irányból érkezik. Sikeres a keleti nyitás?

– Egyre több a távol-keleti befektető, ami a kormány keleti nyitás politikájának sikerét jelzi. Ebben jelentős szerepe volt az országot jellemző kivételes politikai stabilitásnak is. A társasági­adó-kulcs növelése, illetve többkulcsossá tétele az ország külfölditőke-vonzó képességének romlásával és a beruházási ráta csökkenésével járna. Éppen egy olyan időszakban, amikor a globális ellátási láncok átalakulnak és térségi szintű verseny bontakozik ki a magas hozzáadott értéket előállító munkafolyamatok kelet-közép-európai térségbe csábításáért. Ráadásul egy új ipari forradalom (Ipar 4.0) küszöbén állunk.

A társasági adó emelése továbbá a hazai tulajdonú vagy a már itt működő, külföldi tulajdonban lévő vállalatokat is negatívan érintené: csökkentené versenyképességüket, visszafogná fejlesztéseiket és ezáltal növekedésüket is.

– A baloldal az általuk szorgalmazott Európai Egyesült Államok keretei között képzeli el Magyarország jövőjét. Ezért az eurót is mielőbb bevezetnék. Ez most milyen következménnyel járna?

– Amikor csatlakoztunk az Euró­pai Unióhoz, akkor Magyarország vállalta, hogy idővel bevezeti az ­eurót. Ennek azonban nincs céldátuma, az időpont a tagország döntésén múlik. A kormány megközelítésében az euró bevezetése önmagában nem lehet cél, mert idejekorán nem szolgálja az ország versenyképességének javulását. Látható, hogy számos euróövezeti országnak – elsősorban a déli tagállamoknak (Olaszország, Görögország, Spanyolország), de vehetjük Szlovákia példáját is – az euró bevezetése nem hozta el a prosperitást és a növekedési fordulatot. Nem segítette a gazdaság szerkezeti átalakulását, válság idején pedig nem járult hozzá a visszaesés tompításához.

Ezzel szemben az euró bevezetésének igazi haszonélvezői az egyébként is versenyképes gazdaságok, elsősorban Németország, Hollandia, Ausztria voltak.

A fizetési mérlegeket megvizsgálva az elmúlt húsz évben az euró adósokra és hitelezőkre osztotta a tagállamokat, mert a közös pénznek önmagában nincs különösebb hatása a versenyképesség alakulására és a gazdasági szerkezet változására. Akár az elmúlt időszak gazdasági válságai, akár a konjunktúra időszakai is azt bizonyították, hogy a kilábalást, a versenyképességet és a felzárkózást a közös valutánál jobban szolgálja a tagállami szintű, önálló monetáris politika, ami lehetővé tette a reagálást a speciá­lis tagállami igényekre.

– Ezek alapján mikor célszerű bevezetni Magyarországon a közös valutát?

– Az eurót akkor érdemes bevezetni, amikor a gazdaság versenyképességét megalapozó szerkezeti változások megtörténtek, és felzárkóztunk. Legalábbis közelebb kerülünk az igazán versenyképes gazdaságokhoz.

– Akkor ezen a téren milyen megfontolás vezetheti a baloldalt?

– A baloldalon az euró bevezetésének kérdése nem racionális, hanem sokkal inkább érzelmi kérdés. Az ő értelmezésükben ez egy ideológiailag motivált – a még szorosabb integráció irányába tett – lépés lenne, ami az Európai Egyesült Államok létrehozása irányába mutatna. Hasonló a helyzet a közös uniós adópolitika melletti ellenzéki kiállással is.

Itt is tetten érhető, hogy a baloldalnak fontosabbak a föderatív európai, mint a nemzetállami szempontok.

A jelenlegi helyzetében hazánk érdekét az szolgálja, ha a nemzetállami szinten kialakított adópolitikával is képesek vagyunk támogatni a gazdasági szerkezetváltást, a versenyképességet és a felzárkózást. A közös uniós adópolitika ezt nem tenné lehetővé.

(Szakáli István Lóránd holnapi lapszámunkban a többi között arról a baloldali elképzelésről is beszél, ami szerinte társadalmi szintű emberkísérlet lenne.)