KSH: A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban

Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – derül ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.

Tesco Szilveszteri vásárlás. 20201230 Budaörs Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A megelőző három évben rendre két számjegyű növekedést elérő építőipar kibocsátása 2020-ban 9,1 százalékkal csökkent. A termeléskiesésben a járvány mellett jelentős szerepet játszott a jórészt út- és vasútfejlesztésre irányuló nagy állami megrendelések kifutása is, így főként az egyéb építmények építése csökkent (13 százalékkal). Ugyanakkor a kivitelezők 2020. december végi rendelésállománya az épületépítések iránti megnövekedett igények eredményeként 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A lakásépítések száma ötödik éve folyamatosan emelkedik, tavaly 34 százalékkal meghaladta az előző évit.

Összesen 28 ezer új lakást vettek használatba, aminél több használatbavétel utoljára 2009-ben volt. Ugyanakkor az év során az új lakásokhoz képest mintegy hatezerrel kevesebb építési engedélyt adtak ki, számuk egy év alatt 36 százalékkal csökkent. Népességarányosan a legtöbb használatbavételi és építési engedélyt Győr-Moson-Sopron, a legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jegyezték. Az ezer lakosra jutó használatbavételt tekintve a megyék között közel hússzoros, az építési engedélyeket nézve pedig tízszeres különbség alakult ki. Az új lakások drágulása a tavalyi évben mérséklődött, az átlagos négyzetméterár 9,1 százalékkal, 551 ezer forintra nőtt.

A járvány miatt a vásárlási szokások is megváltoztak
Fotó: Mirkó István

Tavaly számottevően megváltoztak az emberek vásárlási és költési szokásai, elsősorban a járvány miatti pánikszerű felvásárlás, illetve a boltokra vonatkozó nyitvatartási korlátozások miatt. Tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom összértéke megközelítette a 12,6 ezer milliárd forintot, a naptárhatástól megtisztított volumene közel azonos volt a 2019. évivel.

Az élelmiszer-jellegű vegyes üzlettípusok, valamint a gyógyszertárak forgalma emelkedett, más üzleteké visszaesett, ahogy a benzinkutaké is. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem 42 százalékkal magasabb bevételt ért el, dinamikus bővülése folytatódott 2020-ban is.

Az atipikus munkavégzés (például távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) lehetősége a XXI. században egyre szélesebb körben terjedt el, amit felerősített a koronavírus okozta járvány. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2017 óta emelkedik. Tavaly a negyedmillió részmunkaidős közel kétharmada nő volt. 2020-ban a 15–64 éves foglalkoztatottak 8,6 százaléka, 376 ezer fő dolgozott távmunkában. Közülük felülreprezentáltak a nők és a (nagy)városokban dolgozók.

Az elmúlt évben kedvező termésátlagokkal számolhattak a gazdák. Kukoricából rekordközeli, 8,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de a búzáé (5,4 tonna/hektár) is meghaladta az előző évi eredményeket. Gabonából közel 2,3 millió hektárról 15,3 millió tonna termést takarítottak be, miközben a gabonafélék betakarított területe 2014 óta – egy év kivételével – csökken.