Látszanak az otthontámogatási rendszer eredményei

A statisztikai hivatal adatai szerint 29 százalékkal több lakás épült az idei első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint eredményesek az otthonteremtési támogatások. A kormány azzal számol, hogy a bővülés a következő időszakban is folytatódik. A kedvezményekhez a költségvetés a jövőben is biztosítja a forrásokat.

Győr, 2005. szeptember 26. Számos lakás áll üresen egy elkészült lakóparkban Győrben, ahol túlkínálat jelentkezik a lakáspiacon. Az újonnan épített társas- és sorházakban számos lakás maradt üresen. A túlkínálat a garzon- és a luxuslakások esetében is érezhető. MTI Fotó Fotó: MTI

Az idei első negyedévben 6153 új lakás épült, 29 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderül, hogy az átadott ingatlanok száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2708 lakást vettek használatba. Ez kétszer annyi, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12 százalékkal több, a kisebb városokban és a községekben viszont kilenc, illetve 11 százalékkal kevesebb lakás épült.

A hivatal megjegyezte, hogy a családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előre hozott beruházások miatt az első negyedévben a többlakásos épületek domináltak.

– Eredményesek az otthonteremtési támogatások, azzal számolunk, hogy a bővülés a következő időszakban is folytatódik – reagált az adatokra Varga Mihály. A pénzügyminiszter a közösségi oldalán jelezte: a költségvetés biztosítja az újabb, januárban elindított támogatásokhoz szükséges forrásokat is.

Ennek részeként január 1-jétől az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalma 27 százalékról öt százalékra csökkent. Azok a családosok, akik igénybe veszik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), visszaigényelhetik az ötszázalékos áfát is új otthonuk vásárlásakor vagy építésekor. A legalább egy gyermeket nevelő családoktól a felújítási költsége felét – legfeljebb hárommillió forintig – átvállalja az állam, valamint hatmillió forintig kedvezményes otthonfelújítási kölcsönt is igénybe vehetnek. Januártól teljes illetékmentességet biztosít a kormány azoknak, akik csokkal vásárolnak új vagy használt ingatlant. Végezetül 2021-től többgenerációs otthon létrehozására – azaz a családi házak tetőtér-beépítéséhez – is igénybe vehető a csok akár maximális, tízmillió forintos összege.

Szükség van az ösztönzésre

– A kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek tavalyi visszaesésében, azonban a kedvezményes adókulcs ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás új lendületet adhat az építkezéseknek – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte idén a tavaly visszaeső engedélyek miatt csökkenhetnek a lakásépítések, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított beruházások, tervek esetleges megvalósítása. Jelezte azt is, hogy a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest az építések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A tavaly átadott mintegy 28,2 ezer ingatlan ezer lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai állomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. – Mindezek alapján látható, hogy a hazai helyzet semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt még a válság utáni visszaesést sem pótoltuk. Részben pedig éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásárrobbanást, azonban a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte.