Nem okozott meglepetést a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank vezető testülete kedden nem változtatott az alapkamat 0,60 százalékos szintjén és a kamatfolyosó sem módosult, összhangban az elemzői várakozásokkal. A piacon a júniusi Inflációs jelentés nyomán indulhat meg az átalakulás.

A monetáris tanács közlése burkoltan az alapkamat további csökkentésére is utalhat Fotó: Bach Máté

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására – közölte a testület kedd délután, miután változatlanul hagyták mind az alapkamatot, mind a kamatfolyosót. Megítélésük szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok, amelyeket figyelembe véve, valamint a gazdasági kilábalás folyamatát értékelve, minden bizonnyal a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú. A jegybanki grémium egyszersmind jelezte azt is, hogy az MNB június végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart majd.

A monetáris tanács szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok
Fotó: Kurucz Árpád

A monetáris tanács közleményében emlékeztet, hogy 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt. Majd arra is kitértek, hogy az idei GDP-növekedés várhatóan hat százalék közelében alakul, s megítélésük szerint

az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét.

A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, 15 bázisponttal csökkentve azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a központi rátát, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

Megfelelt a piaci várakozásoknak a jegybanki alapkamat keddi szinten tartása, az elemzők azonban ugyancsak júniusban tartják elképzelhetőnek a monetáris szigorítást. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat emelésére is sor kerülhet az új Inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan. Regős Gábor szerint erre vonatkozóan erős jelzést ad a mai közlemény, amelyben azt írják, a jegybank proaktív módon készen áll a szükséges mértékű szigorításra. Továbbá az is, hogy a közlemény több helyen hangsúlyozza a nemzetközi és hazai inflációban a felfelé mutató kockázatok erősödését. Azaz

a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése és az infláció fékezése érdekében júniusban óvatos szigorítás következhet be, amely az alapkamat és az egyhetes betét kamatának kismértékű emelkedésében ölthet testet.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kiemelte: a monetáris tanács megerősítette a jegybank alelnökének múlt heti nyilatkozatát a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorításáról. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy júniustól új fejezet kezdődik a hazai monetáris politikában. A legfontosabb kérdés, hogy milyen sorrendben, és milyen eszközökhöz nyúl az MNB. Amennyiben június 22-én csak az alapkamatot emelik meg 15 bázisponttal az egyhetes betéti tender kamatszintjére, jelzésértékű lépésről lenne szó, amelyre gyengüléssel reagálhat majd a forint. Ám, ha addig az egyhetes betéti tenderek valamelyikén felsrófolják a meghirdetett kamatszintet 15 bázisponttal, és ezt követően következik be az alapkamat emelése, tényleges hatásaiban is jóval átütőbb lépésről lenne szó, amely akár tovább erősítheti a forintot a későbbiekben.

Hullámvasúton a forint

A forint tegnap délután gyengült az MNB kamatdöntésének kihirdetése után. Az euró jegyzésára pár perc alatt 348,89 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. Miután azonban a monetáris tanács megerősítette, hogy „az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására”, jelentősen megerősödött a hazai fizetőeszköz: délután három óra után néhány perccel az eurót 347,64 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Majd nem sokkal később már meg is torpant a forint erősödése, délután négy órához közeledve újra 348,5 körül járt az euró jegyzése.