A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére tavaly megközelítőleg 20 százalékkal nőtt világszerte a tőzsdei bevezetések száma. Az egy évvel korábbi eredményekhez képest a tőzsdei bevezetések száma 19 százalékkal 1363-ra emelkedett, értéke pedig 29 százalékkal 268 milliárd dollárra gyarapodott. Európában 23 százalékkal 185-re nőtt az tranzakciók száma, míg az értéke kilencszázalékos bővüléssel elérte a 27 milliárd dollárt.
Az ügyletek leginkább a technológiai, az ipari és az egészségügyi szektorban valósultak meg, amelyek világszinten az összes részvénykibocsátás csaknem hatvan százalékát tették ki
– áll az EY elemzésében, amely cég 2020 folyamán globálisan 203 tőzsdei bevezetésben működött közre, és a húsz legnagyobb részvénykibocsátás közül 18-nál szakmai tanácsadóként járt el. A társaság különösen aktív volt a kiskereskedelemi, a vendéglátó- és az ingatlanszektorban, valamint az építőipar és az élettudományok területén. Továbbá az EY a magán- és kockázati tőkealapok által megvalósított tőzsdei kibocsátásokhoz kapcsolódó cégátvilágításában is élen járt.
Magyarországon tavaly ugyan nem volt nyilvános részvénytranzakció, egy különleges bevezetésre azonban sor került. Felkerültek a parkettre az első zöldmezős szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényei,
amelynek során az EY adó, pénzügyi és jogi csapata is közreműködött. A kötvénypiacon ugyanakkor kiemelkedően aktív volt a vállalati szektor. Az év végéig 44 hazai cég bocsátott ki kötvényt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) és az azon kívüli vállalati kötvények piaca is élénkebb volt a korábbi évekhez viszonyítva. Az EY az NKP kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó sikeres hitelminősítések közel harmadában működött közre mint ratingtanácsadó és számos esetben teljes körű támogatást nyújtott a cégeknek a pénzügyi tanácsadást kiegészítő jogi szolgáltatásokkal.
Az NKP részeként csak 2020 október végéig 35 vállalat negyven kötvénysorozatát bocsátották ki, összesen 682 milliárd forintnyi forrás bevonása mellett – foglalta össze az adatokat Dávid Richárd és Monoki Péter a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent írásában. A vállalatok tevékenységét vizsgálva az látható, hogy a bevont források több mint negyede feldolgozóipari vállalathoz került, de jelentős volt ezek mellett az ingatlanügyletekkel és a vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozó, valamint az építőipari vállalatok aránya is.
