Régiós szinten is bőkezű a moratórium

Sajátos válságkorszakot ért meg a hazai bankszektor az elmúlt 26 hónap során: szinte minden fronton emelkedett a pénzügyi hitelezés tevékenysége, amely jelentős mértében segítette a gazdaság működésének megőrzését és a növekedés újraindítását. A moratóriummal kapcsolatban a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta: sokan azok közül, akik a kedvezményes rendszerben részt vesznek, nem azért nem fizetnek, mert nem tudnak, hanem mert nem akarnak.

Olyan időszakot tudhat maga mögött a magyarországi bankszektor, amikor egy világjárvány nyomán kilakult krízis dacára több hitelt folyósított, mint az azt megelőző évben. 2020-ban, a válság első évében csak a lakossági hitelezésben volt visszaesés a személyi kölcsönök miatt. Ehhez azonban szükség volt a Magyar Nemzeti Bank és a kormány segítségére, közreműködésére is – jelentette ki tegnap a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfólió Hitelezés 2021 konferencián.

Az állami programok még ma is lendületet adnak a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának további bővítéséhez
Fotó: Bach Máté

Jelasity Radován kiemelte, hogy már az idei esztendő első négy hónapjában – a moratóriummal együtt – nyolc százalékkal gyarapodott a bankszektor hitelállománya. Az állami programok még ma is lendületet adnak a hitelezés további bővítéséhez. Az általános hiteltörlesztési moratóriumot azonban a bankszövetségi elnök szerint lassan tényleg le kellene zárni. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatói posztján gyakorló bankárként tevékenykedő szakember szerint a kedvezményes törlesztési rendszerben részt vevő ügyfelek egy része nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar.

A lakossági moratóriumos ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly, és a kkv-ügyfelek 93 százaléka biztosan tudná folytatni a törlesztést az MNB felmérése szerint.

A vállalati hitelek mindössze 12, a lakossági hitelek tíz százaléka számít kockázatosnak.

A magyarországi hiteltörlesztési moratóriumról a bankszövetség elnöke elmondta azt is, hogy az régiós viszonylatban a legbőkezűbb volt az ügyfelek és a legdrágább a bankok számára az automatikus részvétellel, a leghosszabb időtartammal, futamidő-hosszabbítással, a havi törlesztőrészlet növekedése és a kamatok tőkésítése nélkül. Tavaly év végén, csak a moratórium első, eredeti periódusának kifutásakor 6100 milliárd forintnyi hitel volt a rendszer hatálya alatt, amelyhez a bankszektor összességében kétszázmilliárd forint céltartalékot képzett – mutatott rá az Erste Bank első embere.

A moratórium generálta, megoldásra váró helyzettől elvonatkoztatva a magyarországi bankszektor előtt két-három érdekes, jó esztendő állhat – utalt rá Jelasity Radován immár a konferencia bankárkerekasztal-beszélgetésén. A Magyar Bankszövetség idén gyors GDP-visszapattanásra számít, és jók az esélyek a V alakú kilábalásra. Az inflációs veszélyre azonban külön figyelmeztetett a szakember, mondván, nehéz előre kiszámítani, hogy mennyire lesz átmeneti a mutató megugrása.